Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 3. kötet, 1966-1967 (Budapest, 1968)

c) Betegségi biztosítási járulék 373. Az ipari és kereskedelmi tanulók részére az elméleti oktatás idejére fizetett ösztöndij után betegségi biztosítási járulékot kell fizetni [71/1955. (XII. 31.) MT sz. r. 85. §, 1/1961. (III. 31.) FM—MüM sz. r. 15. és 21. §]. Az alperes (Társadalombiztosítási Igazgatóság) a felperesnél tartott üzemellenőrzés során megállapította, hogy a felperes az ipari tanulók ösztöndíja után a társadalombiztosítási járulékot nem rótta le, ezért társadalombiztosítási járulék, késedelmi pótlék, rendbírság és eljárási költség címén — fizetési meghagyással — 2498 Ft fizetésére kötelezte a felperest. A felperes a fizetési meghagyást keresettel támadta meg, amelyben arra hivatkozott, hogy az ipari tanulók ösztöndíja után társadalombiztosítási járulékot nem kell leróni. Az elsőfokú bíróság a fizetési meghagyást hatályon kívül helyezte, ítéletének indokolása szerint az 1/1961. (III. 31.) FM—MüM sz. együttes rendelet 21. §-ának (2) bekezdése szerint a munkáltató a tanulók után is az általános szabályok szerint köteles a betegségi biztosítási járulékot fizetni, a 71/1955. (XII. 31.) MT sz. rendelet 85. §-ának (1) bekezdése pedig kimondja, hogy a járulékot a munkabér után kell fizetni. Munkabérként a (2) bekezdés szerint a munkáltatótól kapott juttatásokat kell figyelembe venni, amelyek közé azonban az ösztöndíj nem sorolható, mert azt a tanulók nem a munkáltatótól kapják. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvás alapos. Az ipari és kereskedelmi tanulók bérének és egyéb juttatásainak egységes rendezéséről szóló 65/1955. (MTH K 15.) MTH számú utasítás 2. §-a szerint a tanulóviszonyban álló ipari és kereskedelmi tanulók ellátásuk keretében pénzbeli ellátásban, valamint természetbeni ellátásban részesülnek, és a 3. § szerint a tanulók a pénzbeli ellátás keretében órabért vagy ösztöndíjat vagy teljesítménybért kapnak. Az 1/1961. (III. 31.) FM—MüM sz. együttes rendelet 3. §-ának (1) bekezdése szerint a tanuló a munkáltatóval tanulóviszonyban — és nem munkaviszonyban — áll, és ennek megfelelően a 14. § értelmében az idénymunkák idején foglalkoztatott tanuló a pénzbeli ellátás keretében teljesítménybérben, illetőleg órabérben részesül. Az elméleti képzés idejére pedig a tanulónak a 15. § rendelkezéséből kitűnően órabér, illetőleg teljesítménybér helyett ösztöndíj jár, amelyet az iskola folyósít. Az idézett együttes rendelet 21. §-ának (4) bekezdése szerint a tanulók órabéréből és teljesítménybéréből 3%-os nyugdíjjárulékot kell levonni, az ösztöndíjból azonban nyugdíjjárulékot levonni nem szabad. A (2) bekezdés pedig úgy rendelkezik, hogy a tanulók után a betegségi biztosítási és nyugdíjjárulékot — az elméleti oktatás ideje alatt is (tehát amikor a tanulóknak a 15. § (1) bekezdése értelmében ösztöndíj jár) — az általános szabályok szerint a munkáltató fizeti. Az idézett jogszabályi rendelkezésekből félreérthetetlenül az követ510