Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 3. kötet, 1966-1967 (Budapest, 1968)

kezik, hogy az elméleti képzés idejére folyósított ösztöndíj betegségi biztosítási járulékalapként veendő figyelembe. Erre utal egyébként a Szakoktatási és Kísérletügyi Főigazgatóság közleménye is (Mezőgazdasági Értesítő 1962. évi 20. szám), amely szerint a szakoktatási intézmények az elméleti oktatás (kihelyezett osztályok esetében is) megkezdése után 15 napon belül kötelesek a munkáltatóval közölni a tanulók részére tanulmányi eredményüktől függően megállapított ösztöndíj összegét, hogy ennek alapján a munkáltatók a betegségi biztosítási járulékot késedelem nélkül befizethessék. A kifejtettek szerint jogszerű az alperesnek az az igénye, amely arra irányul, hogy a felperes az ipari tanulóinak az ösztöndíja után betegségi biztosítási járulékot fizessen. [P. törv. IV. 20 721/1965. sz., BH 1966/2. sz. 4761.] d) A munkáltató mulasztásának jogkövetkezményei 374. A munkáltató felelőssége óvórendszabály-mulasztás esetén a társadalombiztosítási szerv által nyújtott segélyezési költségekért [71/1955. (XII. 31.) MT sz. r. 98. §]. Az alperes fizetési meghagyással kötelezte a munkáltató felperest, hogy F. I. biztosított üzemi balesetéből felmerült 8739,60 Ft betegségi biztosítási szolgáltatás összegét a 71/1955. (XII. 31.) MT sz. rendelet 98. §-a értelmében térítse meg a társadalombiztosítási szervnek, mert a balesetet a munkáltató és megbízottja óvórendszabály-szegése okozta. A fizetési meghagyás hatályon kívül helyezése iránt indult perben a járásbíróság a felperes keresetét elutasította. A megállapított tényállás szerint a felperes egyik dolgozója jelentette a művezetőnek, hogy a szállítószalaggal már nem lehet termelni, mert alacsonyan van. A művezető utasította a minőségi ellenőrt, hogy a szalag felemeléséhez szükséges dolgozókat hívja össze, de a munkával várjanak az ő odaérkezéséig. A minőségi ellenőr és társai azonban nem várták meg a művezetőt, hanem megkezdték a munkát. A szalagot puszta kézzel nem tudták a szükséges magasságig felemelni, ezért az egyik dolgozó dorongot hozott, majd pedig a minőségi ellenőr is eltávozott a szalagtól, hogy emelőeszközként deszkát hozzon. Távozásuk folytán a szalag egyik oldalán F. I. egyedül maradt. A szállítószalag megbillent. F. I. egyedül nem tudta tartani a ránehezedő terhet, és a szalag a lábára esett. A lába két helyen eltörött. Megállapította a bíróság azt is, hogy a szállítószalagot rendszeresen kézi erővel emelték. Az ítéleti megállapítás szerint a munkáltató és megbízottja megszegték az ABEO 200., 204., 217. pontjának valamint az Anyagmozgatási Övórendszabály 31., 46., 47. és 48. pontjának rendelkezéseit. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, a felperes keresetének helyt adott, és az alperes által kibocsátott fizetési meghagyást hatályon kívül helyezte. A másodfokú ítélet ellen emelt törvényességi óvás alapos. A tényállásból kitűnően a szalag felemelését végző valamennyi dolgozó megsértette az előírt óvórendszabályokat, közöttük a sérült is. A balesetért 511