Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 3. kötet, 1966-1967 (Budapest, 1968)

pedig az elsőfokú bíróság végzését megváltoztatta, és az elsőfokú bíróságot további eljárásra és határozat hozatalára utasította. A másodfokú bíróság végzésének a bírósági hatáskör megállapítására vonatkozó rendelkezése ellen emelt törvényességi óvás alapos. Az Mt. 142. §-a (1) bekezdésének 1965. január 1-én hatályba lépett rendelkezése szerint minden munkaügyi vitában — a magasabb vezető állású dolgozók vitáinak kivételével — elsőfokon a munkaügyi döntőbizottság jár el. A felperes a munkaügyi vitát kezdeményező keresetét az elsőfokú bíróságnál 1965. január 3-án adta be, amikor is a munkaügyi viták elsőfokon való eldöntése már nem a bíróság, hanem a munkaügyi döntőbizottság hatáskörébe tartozott. Ennek megfelelően rendelkezett a 9/1964. (XII. 24.) MüM sz. rendelet 101. §-ának (1) bekezdése is, amely szerint a munkaügyi vitát eldöntő szervhez az 1964. december 31-ig már benyújtott panasznak, fellebbezésnek, keresetnek az illető szerv által történő elbírálásánál a korábbi eljárási szabályok az irányadók. Téves a másodfokú bíróságnak az az álláspontja, hogy a felperes keresetlevelét — amelyet már 1964. december 31-én postára adott — 1965. január 1. napját megelőzően beadottnak kell tekinteni. A Pp. 105. §-ának. (1) bekezdésében foglaltakat csak a Pp. szerinti perbeli cselekmények teljesítési határidejének a betartása tekintetében lehet alkalmazni, és nem vonatkozik az a peres eljárást kezdeményező beadványokra. Abban a vonatkozásban, hogy a keresetet a bírósághoz meghatározott időpontig benyújtották-e, annak a tényleges helyzetnek van jelentősége, hogy az eljárást megindító beadvány a bírósághoz mikor érkezett. Az előadottak szerint jogszabályt sértett a másodfokú bíróság, midőn az elsőfokú bíróság végzését — amely a felmondási időre járó illetmény fizetésére irányuló kereseti kérelem tárgyában a felperes keresetét mint panaszt a munkaügyi döntőbizottsághoz rendelte áttenni — megváltoztatta, és azt állapította meg, hogy e vonatkozásban a jogvita a bíróság hatáskörébe tartozik. [P. törv. IV. 20 158/1966. sz., BH 1966/12. sz. 5119.] 359. Felülvizsgálati kérelem hiányának pótlására megszabott határidő megfelelőnek csak akkor tekinthető, ha az eset körülményeinél fogva elegendőnek mutatkozik arra, hogy a fél a hiányokat pótolhassa [Mt. 147. §, Pp. 95. §, 3/1965. (II. 11.) IM sz. r. 3. § (2) bek.]. A Pp. 95. §-ának (1) bekezdése szerint „ha a beadvány nem felel meg a törvény rendelkezéseinek, vagy más okból kiegészítésre vagy kijavításra szorul, az elnök a beadványt rövid határidő kitűzésével s a hiányok megjelölése mellett pótlás végett a félnek visszaadja, és egyben figyelmezteti, hogy ha a beadványt újból hiányosan adja be, a bíróság el fogja utasítani, illetőleg hiányos tartalma szerint fogja elintézni". A rövid határidő meghatározásánál azonban minden esetben olyan megfelelő határidőt kell biztosítani a hiány(ok) pótlására kötelezett fél részére, amely alatt annak az adott körülményekre figyelemmel eleget is tud tenni. A perbeli esetben a járásbíróság a 2. sorszámú végzésében a felperese495