Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 3. kötet, 1966-1967 (Budapest, 1968)

pedig az elsőfokú bíróság végzését megváltoztatta, és az elsőfokú bíró­ságot további eljárásra és határozat hozatalára utasította. A másodfokú bíróság végzésének a bírósági hatáskör megállapítására vonatkozó ren­delkezése ellen emelt törvényességi óvás alapos. Az Mt. 142. §-a (1) bekezdésének 1965. január 1-én hatályba lépett rendelkezése szerint minden munkaügyi vitában — a magasabb vezető állású dolgozók vitáinak kivételével — elsőfokon a munkaügyi döntő­bizottság jár el. A felperes a munkaügyi vitát kezdeményező keresetét az elsőfokú bí­róságnál 1965. január 3-án adta be, amikor is a munkaügyi viták első­fokon való eldöntése már nem a bíróság, hanem a munkaügyi döntőbi­zottság hatáskörébe tartozott. Ennek megfelelően rendelkezett a 9/1964. (XII. 24.) MüM sz. rendelet 101. §-ának (1) bekezdése is, amely szerint a munkaügyi vitát eldöntő szervhez az 1964. december 31-ig már benyúj­tott panasznak, fellebbezésnek, keresetnek az illető szerv által tör­ténő elbírálásánál a korábbi eljárási szabályok az irányadók. Téves a másodfokú bíróságnak az az álláspontja, hogy a felperes ke­resetlevelét — amelyet már 1964. december 31-én postára adott — 1965. január 1. napját megelőzően beadottnak kell tekinteni. A Pp. 105. §-ának. (1) bekezdésében foglaltakat csak a Pp. szerinti perbeli cselekmények teljesítési határidejének a betartása tekintetében lehet alkalmazni, és nem vonatkozik az a peres eljárást kezdeményező beadványokra. Ab­ban a vonatkozásban, hogy a keresetet a bírósághoz meghatározott időpontig benyújtották-e, annak a tényleges helyzetnek van jelentősé­ge, hogy az eljárást megindító beadvány a bírósághoz mikor érkezett. Az előadottak szerint jogszabályt sértett a másodfokú bíróság, mi­dőn az elsőfokú bíróság végzését — amely a felmondási időre járó il­letmény fizetésére irányuló kereseti kérelem tárgyában a felperes ke­resetét mint panaszt a munkaügyi döntőbizottsághoz rendelte áttenni — megváltoztatta, és azt állapította meg, hogy e vonatkozásban a jog­vita a bíróság hatáskörébe tartozik. [P. törv. IV. 20 158/1966. sz., BH 1966/12. sz. 5119.] 359. Felülvizsgálati kérelem hiányának pótlására megszabott határ­idő megfelelőnek csak akkor tekinthető, ha az eset körülményeinél fogva elegendőnek mutatkozik arra, hogy a fél a hiányokat pótolhassa [Mt. 147. §, Pp. 95. §, 3/1965. (II. 11.) IM sz. r. 3. § (2) bek.]. A Pp. 95. §-ának (1) bekezdése szerint „ha a beadvány nem felel meg a törvény rendelkezéseinek, vagy más okból kiegészítésre vagy ki­javításra szorul, az elnök a beadványt rövid határidő kitűzésével s a hiányok megjelölése mellett pótlás végett a félnek visszaadja, és egy­ben figyelmezteti, hogy ha a beadványt újból hiányosan adja be, a bíró­ság el fogja utasítani, illetőleg hiányos tartalma szerint fogja elintézni". A rövid határidő meghatározásánál azonban minden esetben olyan meg­felelő határidőt kell biztosítani a hiány(ok) pótlására kötelezett fél ré­szére, amely alatt annak az adott körülményekre figyelemmel eleget is tud tenni. A perbeli esetben a járásbíróság a 2. sorszámú végzésében a felperese­495

Next

/
Oldalképek
Tartalom