Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 3. kötet, 1966-1967 (Budapest, 1968)

ket egyebek között a felülvizsgálati kérelem további példányainak becsatolására három napi határidő kitűzése mellett hívta fel. Figyelemmel arra, hogy a felperesek lakóhelye és munkahelye nem azonos, továbbá, mert azzal is számolni lehetett, hogy a felpereseknek esetleg másolatokat kell készíttetni a kért határozatokról, ezért a három napban meghatározott határidő túl rövid volt, és a bíróságok gyakorlatában szokásos nyolcnapos határidőt kellett volna biztosítani. Az adott körülményekre figyelemmel a járásbíróságnak az eljárása nem volt a törvénynek megfelelő, amikor a Pp. 95. §-ának (1) bekezdése alapján a hiányok pótlására a határidőt mindössze három napban állapította meg, amelynek elteltét követő napon a felperesek felülvizsgálati kérelmét nyomban elutasította. A járásbíróság 3. sorszámú végzésének a rendelkezéséhez nem volt kötve. E végzést a felperesek részére csak 1966. július 19-én kézbesítették. A felperesek már ezt megelőzően, 1966. július 13-án — az általában követett gyakorlatnak megfelelő nyolc napon belül — eleget tettek a 2. sorszámú végzésben foglalt felhívásnak. Ezért a felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálásának akadálya nem volt. [P. törv. IV. 21 150/1966. sz., BH 1967/6. sz: 5341.] 360. Igazolási kérelem munkaügyi döntőbizottsági határozat ellen, benyújtott felülvizsgálati kérelemmel kapcsolatban [Mt. 147. §, 3/1965. (II. 11.) IM sz. r.l.§, Pp. 105 és 109. §]. A felperes 1964. április 10-én munka közben az alperes üzemében balesetet szenvedett. Hosszas kórházi és otthoni gyógykezelésre szorult. Az alperes a felperesnek az elmaradt jövedelemből eredő kárát teljes egészében megtérítette. A felperes élelmezési és egyéb költségeit is igényelte. Az alperes igazgatója e költségekből 810 Ft-ot elismert, a többletre elutasító határozatot hozott. A munkaügyi döntőbizottság az igazgató döntését az 1965. május 7-én tartott tárgyalás eredményeként az 1965. május 8. napjáról keltezett határozatával helybenhagyta. A munkaügyi döntőbizottság előtt a beteg felperes képviseletében a felesége járt el meghatalmazás nélkül. A döntőbizottság határozatának a kézbesítési napja nem tisztázott. A felperes állítása szerint 1965. május 16-án kézbesítették, míg a járásbíróság a határozat keltét, 1965. május 8-át tekintette irányadónak. A felperes 1965. május 20-án Budapestre kórházba került, ahonnan műtét után 1965. június 16-án tért vissza lakóhelyére. A felperes felesége a következő napon június 17-én szabályszerű meghatalmazás csatolása mellett a felülvizsgálati kérelmet a járásbíróság előtt jegyzőkönyvbe mondta, s egyúttal kimentési kérelmet is terjesztett elő a 15 napos határidő elmulasztása miatt. A járásbíróság a felperes felülvizsgálati kérelmét elutasította, mert a kimentési kérelmet nem találta alaposnak. Álláspontja szerint az 1965. május 8-i kézbesítéstől számítva az újabb kórházba kerülésig, vagyis 1965. május 20-ig elegendő idő állt rendelkezésre a felülvizsgálati kérelem előterjesztésére. A határozat ellen törvénysértés címén emelt törvényességi óvás alapos. A munkaügyi felülvizsgálati eljárásra az Mt. 147. §-a és a 3/1965. 496