Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 3. kötet, 1966-1967 (Budapest, 1968)

ni, a kövezeten megbotlott, és ennek következtében a lába megbicsaklott. Á felperes folytatta a munkáját, egy idő múlva azonban erős fájdalmat érzett, a bokája megdagadt. A szolgálati idejének a lejártával a gépkocsit a garázsba vitte, a balesetét bejelentette a garázsmesternek, aki kórházba szállíttatta. Itt megállapították, hogy a felperes bokatörést szenvedett, ezzel 1965. november 24-ig volt betegállományban. Az addig felmerült keresetvesztesége 718 Ft. A felperes — az alperesi balesetfelelős, valamint a jogügyi osztály tanácsára — előbb a kerületi tanács vb illetékes osztályát perelte kárának megtérítése végett. Keresetét azonban a bíróság elutasította, mert a felperes nem tudta bizonyítani, hogy a balesetét az államigazgatási szervek mulasztása, jogellenes magatartása következtében szenvedte el. A felperes ilyen előzmények után a vállalati munkaügyi döntőbizottsághoz fordult, és az alperest kérte kötelezni keresetveszteségének a megtérítésére. A munkaügyi döntőbizottság a panasznak helyt adott, és az alperesi vállalatot 718 Ft megfizetésére kötelezte. Az alperes kártérítő felelősségét az Mt. 123/A §-ának (1) bekezdése alapján állapította meg. A felperes ugyanis munkavégzés közben szenvedett balesetet, éspedig nem az ő elháríthatatlan vagy vétkes magatartása következtében, tehát az alperes az idézett törvényhely (2) bekezdésében foglaltak alapján nem mentesülhet a felelősség alól. A bíróság elutasította az alperesnek a döntőbizottság határozata elleni felülvizsgálati kérelmét. Határozatának indokolása a Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiumának 897. számú állásfoglalásában kifejtettekre utal. Ebből vezeti le azt a jogi álláspontját, hogy a vállalat működési körébe eső oknak minősülnek általában a vállalat által a feladatai ellátása során kifejtett tevékenységgel összefüggő magatartásokból, a használt anyag, felszerelés, berendezés és energia tulajdonságaiból, állapotából, mozgatásából és működéséből eredő okok. A műszaki kör nem korlátozódik a vállalat telephelyére, különösen nem az alperesi vállalat jellegére tekintettel. Az e határozat ellen emelt törvényességi óvás alapos. Az Mt. 123/A. §-ának (1) bekezdése szerint: a vállalat köteles megtéríteni dolgozójának (halála esetén hozzátartozóinak) azt a kárát, amely a dolgozó életének, testi épségének a munkaviszonya keretében történt megsértésével kapcsolatban keletkezett, ideértve azt az esetet is, ha a dolgozót ért kár a munkába menet és onnan jövet a vállalat szállítóeszközén történt utazás során következett be. A vállalat — az említett feltételek megléte esetén — az anyagi felelősség alól a (2) bekezdésben foglaltak értelmében csak akkor mentesülhet, ha bizonyítja, hogy a kárt működési körén kívül eső elháríthatatlan ok, vagy kizárólag a károsult dolgozó elháríthatatlan magatartása okozta. Ennek hiányában is mentesül a vállalat a kár azon része alól, amelyet a dolgozó vétkes magatartása idézett elő. A jogszabály szövegezéséből tehát megállapítható, hogy a vállalat felelőssége csak akkor állapítható meg, ha a dolgozót munkaviszonya keretében érte a sérelem, és egyúttal az ehhez fűződő károsodás a vállalat 463