Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 3. kötet, 1966-1967 (Budapest, 1968)

működési körébe tartozó okra vagy a vállalat működési körén ugyan kívül eső, de a vállalat részéről objektíve elhárítható okra vezethető vissza. Amennyiben tehát a baleset a vállalat működési körén kívül eső és egyben a munkáltató részéről objektíve elháríthatatlan okra vezethető vissza, a vállalat mentesül a kártérítési felelősség alól, és a dolgozó — a polgári jog általános szabályai szerint — legfeljebb az esetleg felelőssé tehető kívül álló károkozóval szemben igényelheti kárának a megtérítését. A jelen perben annak van jelentősége, hogy az alapul szolgáló tényállásra figyelemmel az alperesnek sikerült-e magát kimentenie a jogszabályban meghatározott kártérítési felelősség alól. A perben megállapított tényállás alapján az állapítható meg, hogy a felperes kárát előidéző ok az alperes működési körén kívül esett, és azt az alperes el sem háríthatta._ Az eljárás során nem merült fel adat arra, hogy a felperes kárát kizárólag az ő elháríthatatlan magatartása okozta. Az azonban — a jogszabály helyes értelmezése mellett — az elfogadott tényállás alapján is megállapítható, hogy az az ok, amely a felperes kárát előidézte, az alperes működési körén kívül esik, és az alperes részéről elháríthatatlan volt. A felperes a munkaviszonya keretében teljesítette ugyan a fuvart, és segédkezett utasának a be- illetőleg a kiszállásnál, a kára azonban abból az okból következett be, hogy a fuvar teljesítésével kapcsolatos feladatainak ellátása után, a vezetőfülkébe való visszatérés közben az utca kövezetén megbotlott. Ezt a közvetlen okot pedig nem lehet az alperes működési körébe eső oknak tekinteni, de egyben olyan ok is, amit az alperes az adott esetben nem tudott elhárítani. Ezzel az alperes mentesül az Mt. 123/A. §-ának (1) bekezdése szerinti anyagi felelősség alól. A kerületi bíróság ezzel ellentétes állásfoglalása törvénysértő. [P. törv. III. 20 439/1967. sz., BH 1967/12. sz. 5536.] 335. Munkáltató felelőssége dolgozójának üzemi balesetből eredő káráért. Nincs helye kármegosztásnak, ha a dolgozó a munkaköréhez tartozó tevékenysége közben a kialakult szokásnak megfelelően járt el. [Mt. 123/A. §]. A felperes mint röntgenasszisztens az alperes alkalmazásában áll. A perbeli alkalommal a felperes munkaideje délután 4 órakor kezdődött. Feladata volt az előző napi felvételek szárítása, felirattal való ellátása, a felvételek rendezése, valamint a therápiás betegek ellátása. A megszárításra váró filmeket a felperes részben a szekrénybe, részben a fregolira (szárítóra) helyezte. A szárítón — amely kb. 3—3,5 m magasban volt — kb. 40 db 30X40 cm-es film volt elhelyezhető, illetőleg csipeszekkel felakasztható. Mind a szárító, mind a szárítószekrény a sötétkamrában volt. A szárító alatt lábrács állott. Az említett napon a felperes egyedül tartózkodott az osztályon, és a sötétkamra melletti helyiségben adminisztrációs munkát végzett. Eközben zajt hallott a sötétkamra felől, bement oda, és észlelte, hogy a szá464