Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 3. kötet, 1966-1967 (Budapest, 1968)

§-ának (1) bekezdése szerint a vállalat köteles megtéríteni dolgozójának — halála esetén hozzátartozójának — azt a kárát, amely a dolgozó életének, testi épségének vagy egészségének a munkaviszonya keretében történt megsértésével kapcsolatban keletkezett. A vállalat az anyagi felelősség alól — a (2) bekezdés értelmében — csak akkor mentesülhet, ha bizonyítja, hogy a kárt működése körén kívül eső elháríthatatlan ok vagy kizárólag a károsult dolgozó elháríthatatlan magatartása okozta. Ennek hiányában is mentesül a vállalat a kár azon része alól, amelyet a dolgozó vétkes magatartása idézett elő. A jogszabály szövegezéséből tehát megállapítható, hogy a vállalat felelőssége csak akkor állapítható meg, ha a dolgozót munkaviszonya keretében érte a sérelem és egyúttal az ehhez fűződő károsodás a vállalat működési körébe tartozó okra vagy a vállalat működési körén ugyan kívül eső, de a vállalat részéről objektíve elhárítható okra vezethető vissza. Amennyiben tehát a baleset a vállalat működési körén kívül eső és egyben a munkáltató részéről objektíve elháríthatatlan okra vezethető vissza, a vállalat mentesül a kártérítési felelősség alól, s a dolgozó — a polgári jog általános szabályai szerint — legfeljebb az esetleg felelőssé tehető kívül álló károkozótól igényelheti kárának a megtérítését. A jelen perben annak van jelentősége, hogy az alapul szolgáló tényállásra figyelemmel az alperesnek sikerült-e magát kimentenie a jogszabályban meghatározott kártérítési felelősség alól. A perben megállapított tényállás alapján az állapítható meg, hogy a felperes kárát előidéző ok az alperes működési körén kívül esett, és azt az alperes el sem háríthatta. A felperesnek az a magatartása, hogy munkájának elvégzése érdekében bement a felmérendő ingatlanra, a munkaviszonya keretében történt ugyan, kára azonban abból származott, hogy az F. D. házához tartozó udvarrész síkos, csúszós volt. Ezt pedig nem lehet az alperes működési körébe eső oknak tekinteni. Ezen túlmenően a felmérendő ingatlanhoz tartozó udvarrész síkos, csúszós voltát egyben olyan oknak kell tekinteni, amelyet az alperes az adott esetben el sem háríthatott. A felperes balesetének oka tehát az alperes működési körén kívül eső elháríthatatlan oknak minősül. Törvényt sértettek tehát a perben eljárt bíróságok, amikor az alperes felelősségét megállapították, és őt kártérítés fizetésére kötelezték. [P. törv. I. 20 503/1967. sz., BH 1967/10. sz. 5474.] 334. Az Mt. 123/A. §-a szerint nem felelős a vállalat, ha a dolgozóját a vállalat működési körén kívül eső és általa el nem hárítható okból éri baleset (Mt. 123/A. §). A felperes — aki 1960-tól gépkocsivezető az Autótaxi Vállalatnál, e per alperesénél — 1965. október 8-án este 8 óra után az általa vezetett személygépkocsival a rendelőintézetből beteget szállított. A betegnek az egyik keze és a lába gipszben volt, a felperes segédkezett a hozzátartozóknak mind a beszállásnál, mind a megérkezés után a kiszállásnál. Ez utóbbi alkalommal, amikor a felperes már el akart indulni a gépkocsijával, s ezért a kocsit megkerülve a vezetőülésbe készült beszáll462