Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 3. kötet, 1966-1967 (Budapest, 1968)

Tévedett tehát a járásbíróság, amikor az alperest az üzemi balesetért való anyagi felelősség alól mentesítette. [P. törv. IV. 20 876/1965. sz., BH 1966/3. sz. 4798.1 332. Nem lehet szó a vállalat működési körén kívül eső elháríthatatlan okról, ha az üzemi balesetet az az erőgép okozza, amelyet a munkáltató tartott üzemben, s amelynek kezelése a dolgozó munkaköri feladata volt [Mt. 1231 A. § (2) bek.]. A felperes 1961-től traktorvezető az alperesi gépállomásnál. 1965 januárjában az alperes gépállomás és a Talajjavító Vállalat között létrejött megállapodás alapján a felperes az N. és F. községek közötti útszakaszra zúzalékkövet szállított. 1965. január 15-én reggel munkakezdéskor a felperes közölte M. J. nevű munkatársával, hogy előző napon, a munka befejezése után, amikor erőgépével a gépállomás felé haladt, balesetet szenvedett oly módon, hogy traktorának első kereke felvágott egy kődarabot, s az a szemét megütötte. Ilyen értelemben nyilatkozott a felperes a szemsérüléséről a hozzátartozói előtt is. Miután a szemsérülésből kifolyólag a felperesnek már látási zavarai is voltak, 1965. január 21-én jelentkezett a körzeti orvosnál, és ott is azt adta elő, hogy szemét a traktorvezetés közben felvágódott kő sértetette meg. A körzeti orvos szakorvosi rendelőintézetbe utalta a felperest, majd onnan továbbküldték a szemészeti klinikára. Itt a felperest 1965. január 23-tól február 23-ig gyógykezelték, közben a szemén műtétet is végeztek. A felperes szemsérülése következtében 1965. december l-ig volt táppénzes betegállományban. A gépállomás vezetősége 1965. január 25-e táján értesült a felperes balesetéről. A gépállomás igazgatója a brigádvezetőt és V. M. műszaki vezetőt bízta meg a baleseti jegyzőkönyv felvételével. V. M. 1965. február 8-án a klinikán felkereste a felperest, és az ő előadásának megfelelően jegyzőkönyvezte a balesetet. A felperes a gépállomás munkaügyi döntőbizottságánál előterjesztett panaszában keresetveszteségének és a családtagjai beteglátogatásaival felmerült költségeinek a megtérítésére kérte kötelezni az alperest. A munkaügyi döntőbizottság határozatával elutasította a felperes panaszát. Megállapította, hogy a felperes üzemi balesetet szenvedett, de azt későn jelentette be, így a gépállomásnak nem volt módja a baleset körülményeit kivizsgálni. A járásbíróság a felperesnek a döntőbizottság határozata elleni felülvizsgálati kérelmét elutasította. A járásbíróság által meghallgatott szakértő véleménye szerint az erőgép konstrukciójánál fogva lehetetlen, hogy menet közben a gép első kereke által felvágott kő a vezetőülésben helyet foglaló erőgépvezető szemét megsértse. A felperes előadásán, valamint a felperes közlésén alapuló tanúvallomásokon kívül nem merült fel adat arra, hogy a baleset úgy következett be, amint azt a felperes állította. A szakértői véleményre is tekintettel a járásbíróság arra a végső következtetésre jutott, hogy a felperes nem az általa előadott módon, nem munkavégzés keretében szenvedte el a szemsérülését, ennélfogva az Mt. 123/A §-a szerinti kártérítésre sem jogosult. 459