Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 3. kötet, 1966-1967 (Budapest, 1968)

felperes által megjelölt összeg ugyanis a meghalt dolgozó két gyermekének és özvegyének megítélt havi járadék nyolc évre kiszámított öszszege. A kárnak ilyen módon való meghatározása azonban nem helyes, Kártérítésnél mindig pontosan meg kell állapítani a kár nagyságát, mert annak az anyagi felelősség meghatározásánál jelentősége van. A kár összegének megállapításánál figyelembe kell venni a traktorban esett kár értékét is. A traktor sérüléséből és a járadékfizetési kötelezettségből ténylegesen adódó összeg a teljes kár. A járadék vonatkozásában ugyan a fizetési kötelezettség időtartamának bizonytalansága miatt a jövőre vonatkozóan pontosan nem lehet a kárt megjelölni, azonban a már kifizetett kártérítés meghatározható. Az alperes anyagi felelősségének a felső határa tehát összegszerűen megállapítható. Ha a felperes által eddig ténylegesen kifizetett károk összege az alperest terhelő felelősség keretét teljesen nem töltené ki, a ki nem töltött rész erejéig az alperes fizetési kötelezettsége csak akkor állhat fenn, ha a felperes a járadékra jogosultaknak a jövőben valóban teljesít is. E részben az alperes kötelezése is csak ilyen tartalmú lehet. Nem állanak rendelkezésre azok az adatok sem, amelyekből megállapítható lenne, hogy mennyi a traktor kijavításával felmerült kár. Az Mt. V. 189. §-ának (2) bekezdése értelmében a kártérítés összegének alacsonyabb mértékben történő megállapításához az eset összes körülményeinek vizsgálatánál különösen a kárt okozó magatartás társadalmi veszélyességét, a vétkesség fokát, a vállalat munkafegyelmének általános helyzetét, az okozott kár nagyságát, valamint a dolgozó körülményeiben az átlagostól eltérő tényezőket — így elsősorban a munkához való viszonyát, személyi és családi körülményeit — kell figyelembevenni. A kerületi bíróság nem derítette fel e jogszabály alapján figyelembe veendő valamennyi körülményt. Az alperesi magatartás társadalmi veszélyessége, a vétkesség foka a büntető iratok alapján, az alperesnek a munkához való viszonya és a felperesnél a munkafegyelem általános helyzete a felperes igazolásaiból megnyugtatóan megállapítható. A kár nagysága azonban a fentiek szerint már nincs megállapítva. Ugyancsak nincsenek tisztázva, az alperes személyi és családi körülményei sem. A perben csupán utalás van arra, hogy az alperes szüleit tartja, de annak szükségessége és mértéke nincs igazolva. A kártérítés összegének megállapításánál számításba kell venni azt az összeget is, amit az alperes a traktor kijavítása címén megtérített, mert az anyagi felelősségének a mértékénél ez az összeg sem hagyható figyelmen kívül. A per adatai szerint csupán körülbelüli összeg az 1500 Ft. Pontosan meg kell tehát állapítani, hogy az alperes ezen a címen mennyi kártérítést fizetett. A kerületi bíróság a fentiek szerint a felülvizsgálati kérelmek elbírálásánál nem járt el a jogszabályoknak megfelelően, mert sok tényezőt tisztázatlanul hagyott. Ennek a felperesi felülvizsgálati kérelem szempontjából van jelentősége, mert a követelés összegének 50%-os mérséklése nem indokolt. Ha a kerületi bíróság megfelelően járt volna el az alperes terhére rótt 9732 Ft kártérítés megállapításánál, tehát figyelemmel lett volna a trak415