Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 3. kötet, 1966-1967 (Budapest, 1968)

Ezt követően az alperesek jogelődje 1964. augusztus 15-én meghalt anélkül, hogy a kérdéses adásvételi szerződést írásba foglalták volna. A felperes a megvásárolni szándékolt telekre nem kapott építési engedélyt az illetékes hatóságtól, s ezért a vételi szándékától elállt, majd az alperesektől mint az eladó örököseitől követelte vissza az elismervény ellenében átadott 4000 Ft-ot. Ennek visszafizetését azonban az alperesek megtagadták. Az elsőfokú bíróság az alpereseket a Ptk. 244. §-ára hivatkozással a kapott „foglaló" visszaadására kötelezte, mert álláspontja szerint a kérdéses szerződés olyan okból szűnt meg, amelyért egyik fél sem volt felelős. A járásbíróság érdemben helyesen, de téves indokok alapján kötelezte az alpereseket a 4000 Ft megfizetésére. A per adatai szerint nem vitás, hogy a felperesnek az alperesek jogelődjével kötött szóbeli megállapodása az alperesek jogelődjének tulajdonában állott telek adásvételére irányult. Érvényes adásvételi szerződés azonban nem jött létre közöttük, mert a szerződést nem foglalták írásba. A Ptk. 365. §-ának (3) bekezdése szerint ugyanis ingatlan adásvételének érvényességéhez a szerződés irásbafoglalása szükséges. Érvényes adásvételi szerződés hiányában pedig a felperes által az alperesek jogelődjének átadott foglalót az alperesek nem tarthatják meg. (Ptk. 243. §.) Nem alapos az alpereseknek a fellebbezési tárgyaláson előterjesztett beszámítási igénye sem. Érvényes szerződés hiányában ugyanis a felperes terhére szerződésszegés nem állapítható meg, de ugyanígy nem róható a felperes terhére a vételi ajánlattól való elállás sem. A Ptk. 212. §-ának (1) bekezdése szerint, aki a szerződés kötésére ajánlatot tesz, ajánlatához kötve marad, kivéve ha kötöttségét az ajánlat megtételekor kizárta. A Legfelsőbb Bíróság XXV. sz. polgári elvi döntésének IV. pontja szerint azonban az ingatlan tulajdonjogának átruházását célzó szóbeli ajánlat ajánlati kötöttséget nem von maga után, mert ingatlan tulajdonjogát átruházó szerződés megkötésére ajánlatot is csak írásban lehet tenni ajánlati kötöttséget eredményező joghatállyal. Az olyan ajánlat pedig, amelyhez nem fűződik kötöttség, jogi értelemben nem is tekinthető ajánlatnak. Ezekre tekintettel a megyei bíróság nem látta szükségesnek annak a kérdésnek a tisztázását, hogy a felperes az adásvételi szerződésre vonatkozó ajánlatát feltételhez kötötte-e vagy sem. Az adott esetben tehát nincs olyan érvényes ajánlat sem a felperes részéről, amelynek a megszegése az alperesekkel szembeni esetleges kártérítési kötelezettségét megalapozná [Ptk. 318., 339. §]. Nem kerülhet sor a Ptk. 6. §-ának alkalmazására sem. Amennyiben az alpereseket a felperesnek az érvénytelen adásvételi szerződéstől vagy a jogilag nem létező ajánlattól történt elállása folytán érte is kár, az az alpereseknek felróható okból keletkezett. Az alperesek jogelődje vagy az alperesek ugyanis a kérdéses telket egyrészt minden kötöttség nélkül másnak is eladhatták volna, másrészt pedig a felperest írásbeli ajánlattételre vagy szerződéskötésre szoríthatták volna. Minthogy nem így jártak el, az abból származó esetleges kárt, hogy az ingatlant utóbb más37