Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 3. kötet, 1966-1967 (Budapest, 1968)
hanem maga a felperes is gyakran táppénzes állományba kerül a csecsemőápolás céljából, illetőleg többször fizetés nélküli szabadságot is kénytelen igénybe venni. Ezért a megyei bíróság nem az alperes fellebbezését, hanem a felperes csatlakozó fellebbezését találta alaposnak, miért is az elsőfokú marasztalás összegét a 7/1953. (II. 8.) MT sz. rendelet szerinti mértékre emelte fel, s a munkáltatóval szemben ennek letiltása iránt intézkedett. [Győri Megyei Bíróság Pf. 20 698/1965. sz., BH 1966/5. sz. 4882.] 281. A gyermektartásdíj összegének megállapításánál a kötelezett átlagkeresetének a nyugdíjjárulékkal csökkentett összegét kell alapul venni [7/1953. (II. 8.) Korm. sz. r. 1. §]. A peres felek házasságát a bíróság felbontotta. A házasságból született Gizella utónevű gyermek a felperesnél van elhelyezve. A felek a járásbíróság előtt egyezséget kötöttek, amelyben az alperes havi 570 Ft gyermektartásdíj fizetésére vállalt kötelezettséget. A felperes keresetében ennek az összegnek a felemelését kérte havi 692 Ft-ra azon az alapon, hogy az alperes keresete az egyezség megkötése óta havi 3460 Ft-ra emelkedett. Az elsőfokú bíróság az ítéletében a gyermektartásdíj összegét 1965. december 1. napjától kezdődően havi 690 Ft-ra emelte fel. Az alperes beismerése és munkáltatójának az igazolása szerint az alperes keresete 1965. december 1. napjától havi 2700 Ft-ról havi 3200 Ft-ra emelkedett, amelyhez havi 260 Ft korpótlék is járul. Az összkeresete tehát havi 3460 Ft, s ennek a 7/1953. (II. 8.) Korm. sz. rendelet 1. §-a alapján megítélhető 20%-a 690 Ft. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Az e határozat ellen emelt törvényességi óvás alapos. A Legfelsőbb Bíróság elvi állásfoglalása és állandóan követett gyakorlata szerint a gyermektartásdíj összegének megállapításánál a kötelezett dolgozó igazolt átlagkeresetéből a nyugdíjjárulékot minden esetben le kell vonni, és az így csökkentett munkabérösszeg után lehet gyermektartásdíjat megítélni a 7/1953. (II. 8.) MT sz. rendeletben megállapított egyéb szempontok figyelembevétele mellett. Ezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a másodfokú bíróság ítéletének a gyermektartásdíjra vonatkozó rendelkezését hatályon kívül helyezte, az elsőfokú bíróság idevonatkozó ítéletét megváltoztatta, és a tartásdíj összegét havi 650 Ft-ra leszállította. [P. törv. III. 20 704/1966. sz., BH 1967/3. sz. 5221.] 282. A gyermektartásdíj fizetésére kötelezett ruhaátalányából elért megtakarítást nem a tartásdíj alapjának, hanem a tartásdíj mértékének megállapításánál kell figyelembe venni [7/1953. (II. 8.) Korm. sz. r. A peres felek közös gyermeke, az 1959. december 28. napján született Balázs a felperes szülői felügyelete alatt áll, és a háztartásában él. A gyermek tartására az alperes havonta 328 Ft-ot fizetett. A felperesnek havi 1300 Ft keresete van. Az alperes keresete havonta — a 4% nyugdíjjárulék levonása után — 2016 Ft. Az alperesnek a perbeli gyermeken kívül az 1966. március 12-én született Ágnes utónevű gyermeke 389