Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 3. kötet, 1966-1967 (Budapest, 1968)

tartásáról is gondoskodnia kell. Az alperes mint BM dolgozó évi 5300 Ft ruhautánpótlási illetményben is részesül. A felperes keresetében 1965. szeptember 1. napjától a megítélt havi 328 Ft tartásdíjnak a felemelését kérte. Á kerületi bíróság ítéletében az alperest 1965. szeptember 1-től havi 400 Ft gyermektartásdíj fizetésére kötelezte. Minthogy a rendőrfőkapitányság pénzügyi osztályának közlése szerint a ruhautánpótlási illetményt a szolgálat ellátásához szükséges egyenruházati cikk beszerzésére kell felhasználni, ezt az összeget a tartásdíj megállapításánál a bíróság nem találta figyelembevehetőnek. A határozat e része ellen emelt törvényességi óvás alapos. Az állandóan követett bírói gyakorlat szerint (BH 1963. évi 4. sz. 3545. sz. határozat) a fegyveres testületek tagjai gyermektartásdíj fizetési kötelezettségének megállapításánál a ruhaátalányt valóban nem lehet a tartásdíjfizetési kötelezettség alapjául szolgáló keresethez hozzászámítani, azt azonban annyiban mégis figyelembe kell venni, hogy a tartásdíj összegét a 7/1953. (II. 8.) MT sz. rendelet 1. §-ában meghatározott 20%-os legkisebb mértéknél megfelelően magasabb összegben kell meghatározni. A ruhaátalányból elért megtakarítás tehát nem a gyermektartásdíj alapjának, hanem a tartásdíj mértékének megállapításánál kerül értékelésre. Minthogy a perben eljárt bíróság az alperes ruhaátalányát a tartásdíj megállapításánál teljesen figyelmen kívül hagyta, ítélete törvénysértő. Ezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, és havi 420 Ft tartásdíj fizetésére kötelezte az alperest. [P. törv. III. 20 705/1966. sz., BH 1967/3. sz. 5222.] 283. Gyermektartásdíj iránti "perben felvilágosítási és tényállás felderítési kötelesség (Pp. 3., 164. §). A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvás alapos. Gyermektartási perben az alperes munkáltatójának a megkeresése és attól kereset' kimutatás beszerzése akkor sem mellőzhető, ha a peres felek előadásában az alperes kereseti viszonyai tekintetében nincs eltérés. A járásbíróság ennek a kötelezettségének csak részben tett eleget. Az alperes állítólagos munkáltatóját megkereste ugyan, majd e megkeresés eredménytelensége után az alperest is felhívta utolsó 12 havi munkabérét igazoló keresetkimutatás beszerzésére, az alperes azonban ennek a kötelezettségének nem tett eleget, és a bíróság az alperes idevonatkozó védekező előadásának valósága tekintetében semmiféle bizonyítást nem folytatott le. Megalapozatlanul fogadta el mindkét bíróság az alperesnek azt a védekezését, hogy a termelőszövetkezetben összesen elért jövedelme 11 650,47 Ft-ot tett ki. E tekintetben arra nézve sem áll adat rendelkezésre, hogy az alperes tagként vagy munkavállalóként dolgozott-e, meddig és melyik termelőszövetkezetben. A bíróságnak a Pp. 3. §-a értelmében kötelessége lett volna az alpereshez erre nézve kérdést intézni, majd az érintett termelőszövetkezetet az alperes 12 havi — a háztáji 390