Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 3. kötet, 1966-1967 (Budapest, 1968)

megközelíthető szobája, végül hogy a különbejárat egy egyszerű ajtóáthelyezéssel megoldható-e vagy sem. Csak mindezek tisztázása után lehet dönteni abban a kérdésben, hogy a felperesnek a lakás kiürítésére irányuló kereseti kérelme alapos-e, illetve hogy más módon megoldható-e a peres felek közös lakásának a használata. Amennyiben az elkülönített lakáshasználat megoldására van mód, abban az esetben arra kell törekedni, hogy a szocialista együttélés szabályainak a betartásával legyen biztosítva mindkét család jogos lakásigényének a kielégítése. Teny, hogy a Legfelsőbb Bíróság 787. sz. polgári kollégiumi állásfoglalása értelmében e kérdés eldöntésénél az eset összes körülményei, különösen a családvédelmi szempontok az irányadók, a konkrét ügyben azonban a felperes két leánygyermeke már felnőtt korú, sőt az egyik férjes, akinek önálló bérlete van. [P. törv. II. 20 046/1966. sz., BE 1966/11. sz. 5084.] 279. A hagyatéki ingatlanra vagy annak egy részére vagyonközösség jogcímén igényt tartó túlélő házastársnak módot kell nyújtani, hogy megfelelő határidő alatt igényét per útján érvényesíthesse [6/1958. (VII. 4.) IM sz. r. 64. § (4) bek.]. Ha a közjegyző az adott esetben a felhívott rendelet 64. §-ának (4) bekezdését vélte alkalmazhatónak, akkor is a túlélő házastársnak kifejezetten arra kellett volna módot nyújtania, hogy megfelelő határidő alatt az igényét per útján érvényesítse, s erre őt fel kellett volna hívnia. A közjegyző ezt is elmulasztotta. [P. törv. I. 20 318/1967. sz., BE 1967;11. sz. 5509. — L. 570. sorszám alatt.) II. A család a) A gyermektartás és annak mértéke 280. A gyermektartásdíj mértéke [Csjt. 60., 65., 67. §, 7/1953. (II. 8.) MT sz. r. 1. §]. Az alperes fellebbezési kérelme az volt, hogy a bíróság csak havi 600 Ft gyermektartásdíjat ítéljen meg, mivel a járásbíróság által megállapított havi 900 Ft meghaladja a gyermek szükségleteit. A felperes csatlakozó fellebbezése viszont arra irányult, hogy a fellebbezési bíróság az alperes jövedelmének 20%-ára, vagyis 1000 Ft-ra emelje fel az elsőfokú bíróság által megítélt tartásdíjat. Az alperesnek havi 5000 Ft a keresete. A továbbiakban az volt vitás, hogy a 7/1953. (II. 8.) MT sz. rendelet 1. §-a alapján e keresetnek legalább a 20%-át kell-e megítélni, vagy pedig a Legfelsőbb Bíróság 862. sz. polgári kollégiumi állásfoglalása alapján el lehet-e térni ettől a mértéktől. A megyei bíróság megítélése szerint havi 5000 Ft nem a szokásosat meghaladó magas mértékű jövedelem, amely mellett el lehetne térni az idézett rendelet szerint kiszámítandó összegtől. Különösen az adott esetben nem, amikor a felperes igazolta, hogy a gyermek gyakran beteg, s emiatt nemcsak az átlagosat meghaladóan kell rá költekezni, 388