Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 3. kötet, 1966-1967 (Budapest, 1968)

3. EGYES SZERZŐDÉSEK a) Adásvétel 164. Tulajdonjog telekkönyvi bejegyzésének nem akadálya, ha az eladó az adásvételi szerződésben a nevén álló és pontosan meghatározott helyrajzi számú ingatlannak a területét kevesebbnek tüntette fel, mint amilyennel az a telekkönyvi betétben szerepel [2/1960. (XII. 25.) IM sz. r. 3. § (2) bek., Ptk. 365. §]. A másodfokú bíróság bizonyítás és bizonyítási lehetőség nélkül foglalt állást perenkívüli eljárásban olyan kérdésben, amelynek az eldöntése komoly következményekkel járhat, mert érvénytelenség esetén az eredeti állapot visszaállítására kerülhet sor. [P. törv. I. 20 728f1966. sz., BH 1967/11. 5510. — L. 577. sorszám alatt] 165. Tenyészüsző szállítására és ellenértékének törlesztéses megtérítésére kötött, tartálmánál fogva vegyes jellegű szerződésből eredő kockázat viselése [Ptk. 200. § (1) bek., 381 § (4) bek., 556. §]. [P. törv. Eln. Tan. 20 524/1966. sz., BH 1967/2. sz. 5184. — L. 82. sorszám alatt.] 166. Állatszavatosságon alapuló igény érvényesítése (Ptk. 383., 384. §). A felperes 1964. szeptember 12-én az alperestől egy 4 éves tehenet vásárolt. A szerződés szerint az alperes a tehenet vemhesen adta el. Ennek igazolására utóbb „termékenyítési igazolványt" is adott át a felperesnek, amely szerint a tehenet 1964. április 30-án megtermékenyítették. A vétel után a felperes gyanúsnak találta a jószág állapotát, és 1964. szeptember 17-én felkereste az állatorvost, akinek elmondotta, hogy többek véleménye szerint a tehén nem vemhes. Szeretne tehát bizonyságot szerezni a tehén állapotáról, mivel ő azt vemhesként vette meg. Az állatorvos megvizsgálta a tehenet, és megállapította, hogy nem vemhes. Ezt nyomban közölte is a felperessel. Ugyanakkor gümőkórvizsgálatot is végzett az állaton, aminek eredményét azonban ekkor még nem tudta közölni. Azt tanácsolta a felperesnek, hogy menjen el az alpereshez, és próbáljon vele megegyezni. A felperes 1964. szeptember 22-én felkereste az alperest, és kérte az adásvételi szerződés felbontását. Állítása szerint ez alkalommal a vemhesség hiányára hivatkozott, bár említette azt is, hogy a tehén beteg, gümőkóros. Az alperes ezzel szemben a per során azt adta elő, hogy a felperes a fenti beszélgetés alkalmával csak azt kifogásolta, hogy a tehén beteg, gümőkóros, de azt nem említette, hogy a tehén nem vemhes. Az alperes a szerződés felbontásához nem volt hajlandó hozzájárulni. A felperes a vemhesség hiányáról 1964. október 6-án írásos igazolást szerzett be, és október 13-án — az ok közlése mellett — írásban kérte az alperestől a szerződés felbontását. Az alperes ezúttal sem járult hozzá a szerződés felbontásához. Arra hivatkozott, hogy a felperes szavatossági jogait csak nyolc napos határidőn belül érvényesíthette volna. 244