Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 3. kötet, 1966-1967 (Budapest, 1968)

tésére is — az állapítható meg, hogy a törvényhozó a szavatossági igény érvényesítésével egyben érvényesítettnek kívánta tekinteni a hibás teljesítéssel okozott kár megtérítése iránti igényt is. A szóban forgó rendelkezések helyes értelme szerint ugyanis a jogosult a szavatossági határidők eltelte után csak a kötelezett csalárdsága esetében követelhet kártérítést [Ptk. 307. § (2) bekezdés], a szavatossági határidők eltelte előtt viszont a szavatossági jogok mellett a hibás teljesítéssel okozott kárának a megtérítését is követelheti [Ptk. 307. § (1) bekezdés]. Nem tartalmaz tehát a törvény olyan rendelkezést, amely szerint az utóbbi esetben a kártérítési igény érvényesítéséhez a szavatossági igényt érvényesítő nyilatkozat mellett külön nyilatkozatra van szükség, hanem csak feljogosít a szavatossági jogok érvényesítése mellett kártérítés követelésére is. Ez következik abból is, hogy mind a szavatossági, mind pedig a kártérítési igény alapja ugyanaz a szerződésszegő magatartás: a hibás teljesítés. Ezért a szolgáltatás hibájának a törvényben meghatározott határidő alatt a kötelezettel való közlésével mindkét említett igényt érvényesítettnek kell tekinteni. A jogosult nyilvánvalóan azért teszi meg a szóban forgó nyilatkozatát, hogy a kötelezett szerződésszegő magatartásának valamennyi hátrányos következménye alól mentesüljön. Mindez fokozottan ösztönöz a szerződések hibátlan teljesítésére, jól szolgálja a minőségvédelemhez fűződő érdekeket, s hatékonyan tart vissza a jövőbeni szerződésszegésektől. Előfordulhat, hogy a jogosult a szavatossági igényét kellő időben érvényesíti nyilatkozattal, a kár azonban később, esetleg csak akkor következik be, amikor a keresetindításra megszabott hathónapos határidő [Ptk. 306. §-ának (3) bekezdése] már eltelt. A kötelezett nem húzhat előnyt, a jogosult pedig nem szenvedhet hátrányt annak folytán, hogy a kellő időben megtett nyilatkozatban megjelölt hibás teljesítés károsító hatása csak később következik be. Ezért a Ptk. rendelkezéseivel és azok jogpolitikai céljával az áll összhangban, hogy a jogosult az említett esetben a hibás teljesítés folytán elszenvedett kárának megtérítését a kár bekövetkeztétől számított hat hónap alatt érvényesítheti keresettel. Ha a jogosult a szavatossági jogait nem kívánja gyakorolni, hanem csak a hibás teljesítésből eredő kárának a megtérítésére tart igényt, e követelését a szavatossági jogok érvényesítésének a szabályai szerint érvényesítheti. Ez az elvi döntés nem vonatkozik a tervszerződések alapján történt szolgáltatásokra, valamint általában azokra a szolgáltatásokra, amelyekre vonatkozóan az elvi döntésben érintett kérdéseket külön jogszabályok rendezik. (BH 1966/2. sz.) 102. A szavatossági jogok keresettel történő érvényesítésére megszabott hathónapos határidő nem irányadó akkor, ha a felek a hibás teljesítéssel kapcsolatban a jogviszonyukat megállapodással rendezték [Ptk. 306. § (3) bek., XXXI. sz. polg. elvi döntés]. A felperesi építőipari ktsz. 1962. évben kislakás kivitelezési szerződést kötött az alperessel, amelyben vállalta, hogy családiházat épít az al154