Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 3. kötet, 1966-1967 (Budapest, 1968)

igény érvényesítése jótállás esetében történik. Minthogy ugyanis a jótállás — az előbb kifejtettek szerint — a hibás teljesítés valamennyi jogkövetelményére kiterjed, és szigorúbb helytállási kötelezettség elvállalását jelenti, a hibás teljesítéssel okozott kárért való felelősség tekintetében is irányadó a Ptk. 248. §-ában foglalt rendelkezés. Vagyis a kötelezett a jótállás időtartama alatt a felelősség alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a hiba oka az átadás után keletkezett. Nem mentheti ki tehát magát a felelősség alól pusztán annak bizonyításával, hogy a hibátlan teljesítés érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. A szigorúbb felelősség alapja annak a szerződésben történt elvállalása. b) A jótállás fogalmából, jellegéből és funkciójából, nemkülönben a Ptk. 248. §-ában foglalt rendelkezésből következik, hogy a jogosult a jótállás időtartama alatt a másik félhez intézett nyilatkozattal bármikor érvényesítheti a jótállás alapján őt megillető jogokat. Felismerhető hiba esetén tehát nem köteles a szolgáltatás megvizsgálásának a befejezésétől számított nyolc napon belül az igényét a kötelezetthez intézett nyilatkozattal érvényesíteni. Rejtett hiba esetén pedig ugyancsak nem köteles a hiba felfedezésétől számított nyolc napon belül az említett nyilatkozatot megtenni. A jótállás időtartamán belül tehát a hiba felismerése időpontjának, valamint ezzel összefüggésben a nyílt és a rejtett hiba közötti különbségtételnek nincs jelentősége. A Ptk. 306. §-ának (3) bekezdése szerint a szavatossági jogokat a nyilatkozat megtételétől számított hat hónapon belül kell keresettel érvényíteni, kivéve ha a felek hosszabb tartamú jótállásban állapodtak meg. E rendelkezésből következik, hogy ha a jogosult a nyilatkozatát olyan időpontban tette meg, amikor a jótállási időből még hat hónapnál hoszszabb idő van hátra, a jótálláson alapuló jogait a hat hónapos határidőtől függetlenül a jótállási idő végéig érvényesítheti keresettel. Ha pedig a nyilatkozat megtételekor a jótállási időből hat hónapnál kevesebb idő van hátra, a jogosult a jótálláson alapuló jogait a nyilatkozat megtételétől számított hat hónapon belül a jótállási határidő lejártától függetlenül érvényesítheti keresettel. Ez az értelmezés felel meg a Ptk. 306. §-a (3) bekezdésében foglalt rendelkezés valóságos tartalmának, s a szabályozás jogpolitikai célkitűzéseinek. A szigorúbb felelősségnek jótállással történi elvállalása ugyanis nem nehezítheti a jótálláson alapuló igényeknek keresettel való érvényesítését (pl. amikor a hiba a jótállási határidő utolsó napjain jelentkezik). A jogosultnak tehát a jótállási időn belül legalábbis a nyilatkozatát meg kell tennie (a kötelezettet a hibáról értesíteni kell). A perlésre a jótállási idő, illetőleg hat hónap mindenképpen rendelkezésre áll. Minthogy a jótállás nemcsak a szavatossági jogok érvényesítését hivatott megkönnyíteni, hanem — eltérő kikötés hiányában — a hibás teljesítésből eredő valamennyi jog, tehát a kártérítési igény érvényesítését is, ezért az előbb mondottak vonatkoznak a kártérítési igénynek a jótállás alapján történő érvényesítésére is. Ilyen esetben nem jön figyelembe a Ptk. 307. §-ának (2) bekezdésében foglalt az a rendelkezés, amely szerint a jogosult a szavatossági jogok érvényesítésére megálla10 Polgári Jogi Döntvénytár 145