Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 3. kötet, 1966-1967 (Budapest, 1968)

pított határidő eltelte után kártérítést csak akkor követelhet, ha bizonyítja, hogy a kötelezett a teljesítésnél csalárd módon járt el. A jogosult tehát a jótállás alapján a kártérítés iránti igényét a jótállási idő alatt, illetőleg — ha a nyilatkozat megtételekor a jótállási időből hat hónapnál kevesebb idő van hátra — a nyilatkozat megtételétől számított hat hónap alatt a csalárdság bizonyítása nélkül is érvényesítheti keresettel. A forgalmi életben gyakran előfordul, hogy a jótállásra vonatkozó megállapodás értelmében a szolgáltatott dolog hibájának a kijavítását harmadik személy (pl. a gyártó vállalat, szerviz) végzi. Ilyen esetekben a harmadik személy a kötelezett megbízottjaként (teljesítési segédjeként) jár el (Ptk. 315. §), ezért a jogosult — hacsak a megállapodásból (jótállási nyilatkozatból) más nem következik — a jótálláson alapuló igényének az érvényesítésével kapcsolatos jognyilatkozatait e harmadik személyhez is joghatályosan intézheti. c) A kötelezett a szerződésben vállalt kötelezettségének csak hibátlan teljesítéssel tesz eleget. Ebből következik, hogy a hibás teljesítés következményeit a kötelezettnek a jótállás tekintetében is viselnie kell. Ha tehát a kötelezett a jótállásban vállalt kötelezettsége alapján a hibás dolgot kijavítja — amivel egy tekintet alá esik a dolog hibás részének kicserélése is —, ellenkező megállapodás hiányában nem eshet a jótállási határidő terhére az az idő, amely alatt a jogosult a dolgot a hiba miatt rendeltetésszerűen nem használhatta. Ezért ezzel az idővel a jótállás időtartama meghosszabbodik. A szerződő felek együttműködési kötelezettségéből folyik viszont, hogy a jogosult sem késlekedhet az észlelt hibának a kötelezettel való közlésével. Ezért az az idő, amellyel a jótállás időtartama meghosszabbodik, akkor kezdődik, amikor a jogosult a hibát a kötelezettel közli. Ha a kötelezett a jótállásban vállalt kötelezettsége alapján a hibás dolgot kicseréli, a kicserélést, tehát új dolog szolgáltatását kell szerződéssszerű teljesítésnek tekinteni. A jótállás ezért ilyen esetekben akkor éri el a gazdasági célját, ha időtartama a kicserélt dolog tekintetében újra kezdődik. Ettől eltérő megoldás esetében indokolatlanul megrövidülne a kötelezett által vállalt fokozott felelősség időtartama. Ez irányadó akkor is, ha a kötelezett a dolog jelentősebb részét cseréli ki. Ilyenkor tehát — ellenkező megállapodás hiányában — a dolog kicserélt része tekintetében a jótállási határidő újra kezdődik. A fentiekből az is következik, hogy — ellenkező megállapodás hiányában — a dolog jelentősebb részének a kicserélése esetében is az egész dolog vonatkozásában meghosszabbodik a jótállás időtartama a hiba közlésétől kezdődő azzal az idővel, amely alatt a jogosult a dolgot a hiba miatt rendeltetésszerűen nem használhatta. Ha pl. az eladó (illetőleg megbízottja) a televíziókészülék hibás képcsövét a jótállás alapján kicseréli, a jótállás időtartama az új képcső tekintetében újra kezdődik, az egész készülék tekintetében pedig meghosszabbodik azzal az idővel, amely a készülék hibájának az eladóval való közlésétől kezdve a rendeltetésszerű használat biztosításáig eltelik. Ha a kötelezett a hibás alkatrészt vagy tartozékát az ezek tekintetében vállalt jótállás alapján nem megfelelően javítja vagy cseréli ki, s ez a 146