Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 3. kötet, 1966-1967 (Budapest, 1968)

gett az ítéletnek olyan rendelkezését támadja fellebbezéssel vagy csatlakozó fellebbezéssel, amelyet maga sem tart sérelmesnek. Mindezekre tekintettel tehát a felperes a kamat iránti igényét a fellebbezési eljárás során fellebbezés vagy csatlakozó fellebbezés előterjesztése nélkül érvényesíthette [253. § (3) bek.]. Ez az igénye alapos is. A Ptk. 301. §-ának (1) bekezdése szerint ugyanis pénztartozás esetében a kötelezett a késedelembe esés időpontjától kezdve akkor is köteles 5% kamatot fizetni, ha a tartozás egyébként kamatmentes. Nyilvánvaló, hogy az alperes a kereset benyújtásának idején már késedelemben volt. Ettől az időtől kezdve igényelt kamat tehát a felperest megilleti. (P. törv. IV. 20 723/1965. sz., BH 1966/6. sz. 4921.) j) Hibás teljesítés 100. XXX. számú polgári elvi döntés. a) A hibátlan teljesítésért vállalt jótállás esetében a jogosult — eltérő kikötés hiányában — a Ptk. 305. §-ában meghatározott szavatossági jogokat érvényesítheti, követelheti továbbá a hibás teljesítés folytán elszenvedett kárának a megtérítését is. b) A jogosult a jótálláson alapuló jogait a jótállás időtartama alatt a Ptk. 306. §-ában meghatározott határidőkre tekintet nélkül érvényesítheti. Ha a jogosult a jótállás időtartama alatt a hibáról a kötelezettet értesítette, az ettől számított hat hónapon belül az igényét akkor is érvényesítheti keresettel, ha a jótállási idő közben már eltelt. Az említett határidőn belül a jogosult a kárának megtérítését a jótállás alapján annak bizonyítása nélkül követelheti, hogy a kötelezett a teljesítésnél csalárd módon járt el. c) Ha a kötelezett a jótállás alapján a hibás dolgot kijavítja, ellenkező megállapodás hiányában a jótállás időtartama meghosszabbodik a hiba közlésétől kezdődő azzal az idővel, amely alatt a jogosult a dolgot a hiba miatt rendeltetésszerűen nem használhatta. A dolognak vagy jelentősebb részének kicserélése esetében — ellenkező megállapodás hiányában — a jótállás időtartama a kicserélt dolog (dologrész) tekintetében újra kezdődik. Indokolás: a) A Ptk. 248. §-a szerint: aki valamely szolgáltatásért jótállást vállal, a jótállás időtartama alatt a felelősség alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a hiba oka az átadás után keletkezett. E rendelkezés alkalmazásánál bizonytalanság észlelhető az ítélkezési gyakorlatban a tekintetben, hogy a jótállás alapján a jogosult milyen jogokat és mely időpontig érvényesíthet, s hogy általában mi a viszony a jótállás és a szavatosság között. A jótállás — mint a szerződést megerősítő mellékkötelezettség — a minőségvédelemnek s ezen keresztül gazdasági fejlődésünknek hatásos jogi eszköze, amely a szerződési rendszerünkben fontos szerepet tölt ki. A jótállás a törvényen alapuló szavatosságnál szigorúbb helytállási kötelezettséget jelent: fokozott felelősség elvállalását azért, hogy a szolgáltatott dologban megvannak a törvényes és a szerződésben meghatározott tulajdonságok. A jótállás megkönnyíti a hibás teljesítésből ere143