Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 3. kötet, 1966-1967 (Budapest, 1968)

2. Uzsorás szerződés esetében csak az uzsorásnak visszajáró vagy általa visszakapott szolgáltatást lehet az állam javára megítélni. Uzsorás kölcsönszerződések esetében csak egyszer lehet a kölcsön ösz­szegét az állam javára megítélni akkor is, ha a hitelező ugyanazt az ösz­szeget többször adta kölcsön. Ha a kölcsönök összege különböző, de a hi­telező későbbi kölcsön céljára a korábbi kölcsön összegét használta fel, a legmagasabb kölcsönösszeg tekintetében van helye az állam javára ma­rasztalásnak. Az uzsorás szerződésből eredő jogvita legcélravezetőbb elrendezésére a törvény (Ptk. 202. §) a bíróságnak több lehetőséget biztosít. A bíróság vagy visszaállítja a szerződéskötés előtti helyzetet, vagy a szerződést az aránytalan előny kiküszöbölésével a határozathozatalig terjedő időre vagy pedig a jövőre is hatályossá nyilvánítja [Ptk. 202. § (2) bekezdés]. Megteheti a bíróság azt is, hogy a sérelmet szenvedő félnek egészben vagy részben elengedi a visszatérítést, ha az ezt a felet részletfizetés en­gedélyezése esetében is súlyos helyzetbe hozná. A sérelmet okozó félnek visszajáró vagy általa visszakapott szolgáltatást azonban az ügyész in­dítványára az állam javára kell megítélni [Ptk. 202. § (3) bek. és Ptké. 35. §]. A törvény tehát a másik fél helyzetét munka nélküli jövedelem szer­zése céljából kihasználó felet különleges súlyú jogkövetkezményekkel kí­vánja sújtani. Ha a bíróság a sérelmet szenvedő felet nem mentesíti a visszatérítési kötelezettség alól, a sérelmet okozó félnek (uzsorásnak) visszajáró vagy általa visszakapott szolgáltatást — az ügyész indítvá­nyára — az állam javára meg kell ítélni. Az uzsorás az általa nyújtott szolgáltatást nem kaphatja vissza, illetőleg a visszakapott szolgáltatást nem tarthatja meg. A sérelmet okozó fél tehát mindenképpen elveszti az általa nyújtott szolgáltatást, mert azt vagy megtartja a sérelmet szenve­dett fél, vagy pedig az állam kapja meg. A bíróságot az ügyészi indít­vány annyiban nem köti, hogy a sérelmet szenvedő félnek a visszatérítést akkor is elengedheti, ha az ügyész a szolgáltatásnak az állam javára való megítélését indítványozta (Ptké. 33. §). Uzsorás szerződés esetében egy súlyosan felróható módon eljárt és egy védelemre érdemes fél áll egymással szemben. Az utóbbi nem sújt­ható azzal, hogy a szerződésnek az uzsorás vagyoni előnyre vonatkozó részét kénytelen legyen teljesíteni, viszont ellenszolgáltatás nélkül jut­na szolgáltatáshoz, ha nemcsak az aránytalan előnynek megfelelő részt kapná vissza, illetőleg tarthatná meg, hanem ennél többet. A sérelmet szenvedett fél tehát pl. uzsorás kölcsönszerződés esetében — hacsak a bíróság a visszatérítés alól nem mentesíti — a törvényes kamatot meg­fizetni köteles, s ezt is az állam javára kell megítélni. A sérelmet okozó fél a kapott szolgáltatásból az aránytalan előnynek megfelelő részt (az uzsorás kamat és a törvényes kamat különbözetét) a Ptk. 202. §-ának (4) bekezdése értelmében a sérelmet szenvedő félnek köteles visszafizetni. Ha az uzsorás többször ugyanazt a pénzösszeget használja fel kölcsö­nök nyújtására (ún „halmozott uzsora"), az állam javára marasztalásnak 127

Next

/
Oldalképek
Tartalom