Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 3. kötet, 1966-1967 (Budapest, 1968)

csak egyszer, éspedig a legmagasabb kölcsönösszeg tekintetében lehet helye. Ha ez az elvonás egyszer már megtörtént, túlmenne a jogintéz­mény célján az újbóli elvonás. Ha pl. valaki 10 000 forintot úgy használ fel uzsorás kölcsönök nyújtá­sára, hogy ezt az összeget egymást követően több személynek adja köl­csön, az állam javára a 10 000 forint csak egyszer ítélhető meg. Hasonló­képpen csak 10 000 forint ítélhető meg az állam javára akkor is, ha az uzsorás ugyanebből a 10 000 forintból az egyik adósnak 5000 forintot ad kölcsön, ennek visszafizetése után 7000 forintot ad kölcsön egy másik személynek, majd — a 7000 forint visszafizetése után — 10 000 forintot egy harmadik személynek. Az uzsorás ugyanazt a 10 000 forintot hasz­nálta fel többször különböző összegek kölcsönzésére, ezért csak a leg­magasabb kölcsönösszeget lehet az állam javára megítélni. Ha a bíróság a Ptk. 202. §-ának (3) bekezdése alapján valamelyik sé­relmet szenvedő félnek a visszatérítést elengedi, ugyanezt az összeget az állam javára nem lehet megítélni. Ha tehát a bíróság a 10 000 forint összegű kölcsönből 7000 forint visszatérítését az adósnak elengedi, az ál­lam javára marasztalásra csak 3000 forint erejéig kerülhet sor. Mindez nem változtat azon, hogy az említett esetben is minden egyes szerződést önállóan kell a bíróságnak elbírálnia, tehát mindegyik szerző­dés vonatkozásában külön kell vizsgálnia, hogy megvannak-e az uzsora megállapításának törvényi feltételei, s hogy az adott eset körülményeire tekintettel a felek között jogviszony rendezésének a törvény által biz­tosított módjai közül melyik mutatkozik a legmegfelelőbbnek. Ugyan­csak minden egyes szerződést külön kell elbírálni a kamatok vonatkozá­sában, tehát — hacsak a kölcsönvevőt a bíróság nem mentesíti a vissza­térítés kötelezettsége alól — az ügyész indítványára mindegyik kölcsön­összeg után meg kell ítélni az állam javára a törvényes kamatot, s mind­egyik kölcsönvevő igényt tarthat a kifizetett kamatnak a törvényes mér­téket meghaladó részére (az uzsorás vagyoni előny visszatérítésére). Ha a hitelező nem ugyanazt a pénzösszeget használta fel kölcsönök nyújtására, mindegyik kölcsönösszeg tekintetében helye van az állam ja­vára marasztalásnak. S. A szerződéskötés előtt fennállott helyzet visszaállításával kapcsolat­ban az állam javára megítélt összeg után a szerződő fél az érvény­telen szerződés alapján történt teljesítés időpontjától kezdve köteles a törvényes kamatot megfizetni. A bíróság a kamatfizetésre való kötele­zést mellőzheti, ha ez az adott esetben indokoltnak mutatkozik. A Ptk. 237. §-ának (1) bekezdése értelmében érvénytelen szerződés esetében a szerződéskötés előtt fennállott helyzetet kell visszaállítani. Amint erre a Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiumának 836. sz. állás­foglalása rámutatott, az érvénytelen szerződés felszámolásakor olyan helyzetet kell teremteni, mint amilyen akkor lett volna, ha a felek a szerződést meg sem kötik. A pénzt szolgáltató félnek tehát vissza kell kapnia az általa szolgáltatott összeget a kifizetéstől számított kamatai­val együtt. A kamat azért jár, mert az érvénytelen szerződés alapján tel­128

Next

/
Oldalképek
Tartalom