Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 2. kötet, 1963-1965 (Budapest, 1966)

tartani, átalakítani és lebontani csak a Szabályzat (Országos Építésügyi Szabályzat) rendelkezései szerint szabad". E rendelkezésből következik, hogy a telekalakításnál a Szabályzat előírásától eltérni nem lehet. A bíróság tulajdoni, vagy birtokháborítási perben nem hozhat olyan határozatot, amely a Szabályzat rendelkezésének nem felel meg. Az Országos Építésügyi Szabályzat 55. §-ának (1) bekezdése értelmében a telekfelosztás, a telekegyesítés, a telekhatárrendezés, a telekszabályozás, továbbá a telekátalakítás egyaránt telekalakításnak minősül. Az 55. § (4) bekezdése szerint telket alakítani csak a Szabályzat rendelkezései és az építésügyi hatóság engedélye (határozata), illetőleg rendelkezése szerint szabad. A felhívott jogszabály nem tesz különbséget aközött, hogy a telek alakítása jogügylet, vagy elbirtoklás útján történik-e. # Mindezekből következik, hogy elbirtoklás útján sem lehet új telkeket, illetőleg önálló ingatlanokat olyan határokkal kialakítani, amelyek a Szabályzat előírásával ellenkeznek. Abban a kérdésben viszont, hogy az új telek (önálló ingatlan) kialakítható-e, az építésügyi hatóság hivatott dönteni. Valamely ingatlanrészre tehát elbirtoklás útján tulajdonjogot csakis akkor és olyan terjedelemben lehet szerezni, ha és amennyiben azt az építésügyi szabályok megengedhetővé teszik. Egyébként a tulajdonszerzésnek törvényes tilalom útjában áll, s így az nem is érvényesülhet. Minthogy pedig a jogszabály a telek alakítását nemcsak a Szabályzat előírásához, hanem az építésügyi hatóság engedélyéhez is köti, a Szabályzat alá eső esetekben az elbirtoklást állító fél köteles az építésügyi hatóság engedélyét igazolni, illetőleg szükség esetén a bíróság köteles e hatóság állásfoglalását (határozatát) kikérni. Jóváhagyást megtagadó válasz esetén az elbirtoklás tényét megállapítani nem lehet. Eltérő álláspont esetén egy egészen felemás jogi helyzet alakulhat ki. Nevezetesen, ha a bíróság az ingatlanrész elbirtoklását a telekalakítási tilalom ellenére esetleg megállapítja, ezzel egyszersmind a tulajdonjogot is megállapítja, a telekkönyvbe azonban a tulajdonjog az építésügyi hatóság engedélyének hiánya miatt nem jegyezhető be. Az előadottaknak a perbeli esetre alkalmazásából folyik, hogy még abban az esetben is, ha az elbirtoklás egyéb feltételei adva lennének, a másodfokú bíróságnak tisztáznia kellett volna, hogy az ítélet szerinti határvonal alkalmazásával, az eddigi ingatlanból a peres felek részére kialakítható-e két önálló ingatlan, illetőleg hogy a felperes elbirtoklásának törvényes tilalom nem áll-e útjában. (P. törv. I. 20 276/1963. sz. BH 1963/12. sz. 3781.) h) Találás 53. Találódíj az elvesztett, de utóbb tulajdonosának visszaadott és jelentős összeggel kihúzott lottószelvény tálalójának (Ptk. 130. §). Az alperes 1965. január 13-án szerdán elküldte 12 éves György fiát, hogy 9 db kitöltött lottószelvényt a postán adjon fel. Az igazolószelvények a lottószelvényekről már le voltak szakítva. A kiskorú György kerékpárral indult el, és amikor a csárda épületét — ahol a felperes szülei laknak — elhagyta, a jégen korcsolyázó B. L. 14 éves gyermek megszólította őt. György megállott, 61