Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 2. kötet, 1963-1965 (Budapest, 1966)

a folyómeder hasznai szedésének fogalmi körébe tartozik. A Ptk. 107. §-ához fűzött miniszteri indokolás szerint a parti telek tulajdonosa a meder növényzetét (nádat, sást stb.) elsajátítja. Ugyanakkor hangsúlyozza az indokolás, hogy a törvény e tekintetben csupán használati jogot biztosít a Ptk. 163. íjának (1) bekezdésében megszabott keretben. Ebből pedig eleve következik, hogy a mederben levő dolgok üzemszerű kitermeléséről nem lehet szó. A nád, sás és más ilyen növények elsajátítása csak azt jelenti, hogy a növények évi termését vágják le. Ez nem jár együtt a növényzet kiirtásával. A következő évi hajtásban jelentkező haszon ismét learatható, beszedhető. Így a nád, sás rendszeres aratása — az okszerű gazdálkodás keretében — nem haladja meg a törvényben biztosított használati jogot. A fakitermelésnél más a helyzet. Itt nem a fa hasznának szedéséről van szó, hiszen a fa kivágásával, kitermelésével megszűnik a további hasznok szedésének a lehetősége. A perbeli esetben sem a meder hasznainak szedéséről van szó, hanem a meder faállományának üzemszerű kitermeléséről, ami meghaladja a törvény által a parti birtokosoknak engedélyezett meder-használati jogot. A folyóvizek medrében nőtt fák kitermelése, különösen ha az a gyökérzet kiemelésével is jár, a víz természetes lefolyását megváltoztató meder rendezési munka, amelynek elvégzése kétségtelenül a folyóvizet kezelő vízügyi szervek feladatkörébe tartozik. A partok medrében nőtt fák kivágásával kapcsolatban keletkezett kár megtérítése iránti kereset elutasítása tehát törvénysértő. (P. törv. II. 21 052/ 1963. sz. BH 1964/3. sz. 3902.) 40. Az árvédelmi töltések és csatornák fűtermésének betakarításáért a létesítményt fenntartó vízügyi szervet ellenérték illeti [Ptk. 107. és 163. §, 1003/1964. (II. 22.) Korm. sz. h. 4. pont; 21/1964. (Mg. É. 21.) FM sz. ut. 17. §(1) bek.].* A felperes vízügyi igazgatóság 540 Ft összegű haszonbér megfizetését követelte az alperes termelőszövetkezettől azon az alapon, hogy a vízügyi igazgatóság kezelésében levő, az S. jobbparti védőtöltés meghatározott részén a füvet 1964. évben lekaszálta anélkül, hogy ezért ellenszolgáltatást teljesített volna. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Álláspontja szerint megilleti őt a védőtöltés ingyenes használata, ezért haszonbérfizetési kötelezettség nem terheli, és a fűtermés lekaszálása folytán alaptalanul nem gazdagodott. A járásbíróság a keresetet elutasította. — A fellebbezési bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. — E határozatok ellen emelt törvényességi óvás alapos. A mezőgazdasági művelésre alkalmas földterületek hatékonyabb védelméről szóló 1003/1964. (II. 22.) Korm. sz. határozat 4. pontja a mezőgazdasági termelésre gazdaságosan felhasználható területek megművelése végett elrendelte többek között az árvédelmi töltések és csatornák melletti földsávok területein is a terület használói (kezelői) részére mezőgazdasági termelés folytatását (a) pont). Ugyanakor az árvédelmi töltések és csatornák fűtermésének betakarítását e létesítmények kezelői (fenntartói) kötelességévé * A BH 1965. évi 6. számában közölt 4482. sz. határozat a korábbi jogszabályok iiatályban léte alatt az 1962. évben lekaszált fűtermésre vonatkozott. 42