Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 2. kötet, 1963-1965 (Budapest, 1966)

tette (b) pont). A határozat végrehajtásáról kiadott 21/1964. (Mg. É. 21.) FM sz. utasítás 17. §-ának (1) bekezdése szerint az árvédelmi töltések és csatornák fűtermésének betakarításáról a kezelő szerv a létesítmény használatának megfelelő időben köteles gondoskodni. A (2) bekezdés szerint, ha a létesítmény kezelője figyelmeztetés ellenére a területek hasznosításáról, illetőleg a fűtermés betakarításáról meghatározott időn belül nem gondoskodik és nem közli, hogy arra a létesítmény sérelme nélkül nincs lehetőség, a községi tanács végrehajtóbizottsága a 7/1962. (III. 13.) Korm. sz. rendelet 23. §-a szerint haladéktalanul intézkedni köteles a terület ideiglenes hasznosításáról, illetőleg a fűtermés betakarításáról. E rendelkezések szerint tehát a fűtermés, illetőleg annak ellenértéke a létesítményt fenntartó vízügyi szervet illeti. A kereset elutasítása tehát törvényt sért. (P. törv. III/B. 21 388/1964. sz. BH 1965/10. sz. 4619.) 41. A mezőgazdasági termelőszövetkezet a vízügyi szervek kezelésében levő földek használata fejében sem köteles ellenértéket fizetni, a termelés érdekében végzett beruházásokért azonban megtérítéssel tartozik [1961. évi VI. tv., 7/1962. (III. 13.) Korm. sz. r.]. A felperes 1318 Ft-ot követelt az alperestől azon az alapon, hogy a vízügyi igazgatóság kezelésében levő gátakat a járási tanács vb. mezőgazdasági osztályának kijelölése alapján kaszálás céljára átengedte az alperes termelőszövetkezetnek, a termelőszövetkezet azonban nem volt hajlandó megkötni a haszonbérleti szerződést és haszonbért sem fizetett. Az alperes a kereset elutasítását kérte. A járásbíróság a keresetet elutasította. A megyei bíróság felperesnek e döntés elleni fellebbezését alaptalannak találta. E határozatok ellen emelt törvényességi óvás alapos. A másodfokú bíróság helyesen emelte ki ítéletének indokolásában, hogy a felek közötti jogvitát a mezőgazdasági rendeltetésű földek védelméről szóló 1961. évi VI. tv., illetőleg az annak végrehajtása tárgyában kibocsátott 7/1962. (IIT. 13.) Korm. sz. rendelet rendelkezései alapján kell elbírálni. A törvény 12. §-a, illetőleg a Vhr. 23. §-a rendelkezik arról, hogy a különleges célt szolgáló földeket a mezőgazdasági termelés érdekében hasznosítani kell. Ilyen földként említi meg a vízügyi szervek kezelésében levő földeket. Az említett jogszabály a hasznosítás módjának szabályozása keretében az érintett terület kezelőjére bízta annak meghatározását, hogy a mezőgazdasági művelést milyen módon lehet folytatni. A földhasználó kijelölésének jogát a községi tanács végrehajtóbizottságára ruházta azzal, hogy a végrehajtóbizottság intézkedésénél köteles a kezelő szerv javaslatát figyelembe venni. A jogszabály külön nem állapította meg a haszonbérlet, illetőleg használat feltételeit, hanem a Vhr. 23. §-a ebben a vonatkozásban utalt az állami tartalékföldek hasznosításáról szóló 63/1957. (X. 19.) Korm. sz. rendelet és ennek végrehajtására kiadott rendelkezések értelemszerű alkalmazására. A hivatkozott jogszabályok szerint az állami tartalékföldet a mezőgazdasági termelőszövetkezetek ingyenes használatra kapják. A jogszabályok nem tartalmaznak rendelkezést abban a tekintetben, hogy ha a termelőszövetkezet ilyen címen részben megművelt földet kap használatba, hogyan történjék a korábbi használó érdekeinek kielégítése. Ebből azonban nem következik, hogy a föld korábbi használója elesne attól a jogától, amely szerint a földre 43