Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 2. kötet, 1963-1965 (Budapest, 1966)

kedni kell arra, hogy a bíróság a volt élettársak jogvitáját a méltányossági szempontok érvényre juttatásával rendezze. Az elsőfokú bíróság az utóbbiakat figyelmen kívül hagyta, és nem vizsgálta azt, hogy az adott esetben az alperes marasztalásának a Ptk. 6. §-ában írt feltételei nem állapíthatók-e meg. A per eddigi adatai alapján ugyanis tényként az látszik megállapíthatónak, hogy a felperes kötendő házassága reményében hagyta el otthonát a két kiskorú gyermekével együtt és költözött az alpereshez, a korábbi férjéhez, annak kívánságára. Azt a kérdést kellett volna vizsgálni az elsőfokú bíróságnak, hogy az alperesnek ez a magatartása okozott-e kárt a felperesnek, szándékos és jóhiszemű volt-e az alperes eljárása vagy sem. Milyen célból, milyen feltételek között jött létre az életközösség, és mi okozta annak megszűnését? Nem hagyható ugyanis figyelmen kívül, hogy a felperes — a per eddigi adatai szerint — az alperes érdekében állóan is, gyermekével együtt elhagyta állandó lakását és lakhelyét abban a reményben, hogy az alperesnél végleges otthonra talál. Ha az alperes erre kellő biztatást adott és később a szocialista erkölcs követelményeit sértő módon megszegte a házassági ígéretet s ezáltal a jóhiszemű felperesnek kárt okozott, e magatartásának gazdasági következményeiért a felelősséget vállalnia kell. Vizsgálni kell azonban a felperes jóhiszeműségét is, továbbá, hogy az életközösség létrejöttének idején az alperes házassági köteléke fennállott-e vagy sem, s ha igen, a felperesnek erről volt-e tudomása. Közelebbről tehát mindazokat a körülményeket vizsgálni kell, amelynek alapján megállapítható, hogy fennforognak-e a Ptk. 6. §-ában írt feltételek. A Pp. 2. §-a értelmében a bíróságnak tájékoztatnia kellett volna a felperest e vonatkozásban és felhívni őt arra, hogy ennek megfelelően terjesztheti elő a kereseti kérelmét. A Legfelsőbb Bíróság mindezekre tekintettel az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, s e bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. (P. törv. III. 21 301/1964. sz. BH 1965/10. sz. 4603.) 15. Mezőgazdasági termelőszövetkezet képviselete (Ptk. 54. §). (P. törv. III/B. 20 356/1964. sz. BH 1964/8. sz. 4100. — L. 546. sorszám alatt.) a) A szövetkezet 16. Mezőgazdasági termelőszövetkezet nevében kötött állatnevelési szerződés érvényessége (Ptk. 54. §). Állatnevelési és hizlalási szerződés érvényesen csak írásban köthető [Ptk. 420. §, 410. § (3) bek.]. A mezőgazdasági termelőszövetkezet felelős vezetője és törvényes képviselője a termelőszövetkezet elnöke [1960. évi 8. és 18. sz. tvr-ekkel módosított és kiegészített 1959. évi 7. sz. tvr., — a továbbiakban Tvr. — 53. § (5) bekezdés]. Az elnököt a Ptk. 54. §-ának (2) bekezdése a polgári jogi szempontból fontosabb általános képviseleti joggal ruházza fel. Írásbeli kötelezettségvállaláshoz azonban a (3) bekezdés szerint az elnök mellett még egy tag aláírása szükséges. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek alapszabály-mintájának VII. 7/B pontja szerint a szövetkezet nevében kötelezettségvállalásra az elnök a közgyűlés által erre kijelölt vezetőségi taggal együttesen jogosult. II. A személyek 11