Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 2. kötet, 1963-1965 (Budapest, 1966)

A'Tvr. 43. §-ának (3) bekezdése értelmében a termelőszövetkezet köteles a képviseletére és a termelőszövetkezet nevében aláírásra jogosultakról a já­rási mezőgazdasági osztály által hitelesített képviseleti könyvet vezetni. Az idézett jogszabályi rendelkezésekből következik, hogy mezőgazdasági termelőszövetkezetekkel kötött állatnevelési és hizlalási szerződés csak akkor érvényes, ha azt az elnök és a kötelezettségvállalásra jogosult vezetőségi tag kötötte meg. Az elnök egyszemélyben nincs feljogosítva arra, hogy a terme­lőszövetkezet nevében állatnevelésre és hizlalásra kötelezettséget vállaljon. Az adott esetben a szerződést a termelőszövetkezeti elnök egyedül írta alá. A kötelezettségvállalásra jogosult vezetőségi tag a szerződést a későbbiek fo­lyamán sem írta alá, és azt a termelőszövetkezet közgyűlése nem hagyta jóvá. Következésképpen az elnök által kötött szerződés érvénytelen. Mivel pedig a kötbér járulékos természetű, az érvénytelen szerződés kötbérrel történő meg­erősítése ugyancsak érvénytelen. A perben eljárt másodfokú bíróság tehát törvényt sértett, amikor az alpe­res kötbérfizetési kötelezettségét megállapította. (P. törv. IIIJB. 20 206/1964. sz. BH 1964/8. sz. 4101.) 17. Szövetkezet által kötött növénytermelési szerződés alakszerűsége (Ptk. 54. és 410. §). A termelőszövetkezeti csoport alperes termelési szerződéssel 25 kat. hold területen fűszerpaprika termelésére vállalt kötelezettséget. A szerződést az alperes részéről a könyvelő írta alá és látta el az alperes bélyegzőjével. A termelőszövetkezeti csoport tagjai — az említett szerződés teljesítésekép­pen — csak 17 kat. hold 500 négyszögöl területet ültettek be paprikapalán­tával. A felperes a szerződés részbeni nemteljesítése miatt a felvásárlási egyeztető bizottsághoz fordult. Az egyeztetési eljárás azonban nem járt eredménnyel. Keresetlevelében az alperest 31 210 Ft kötbér fizetésére kérte kötelezni. A Ptk. 410. §-ának (3) bekezdése értelmében növénytermelési szerződés ér­vényesen csak írásban köthető. Az ilyen szerződés érvényességének tehát az írásban való megkötés törvényi előfeltétele. A Ptk. 54. §-ának (3) bekezdése a szövetkezetekre vonatkozóan azt az álta­lános rendelkezést tartalmazza, hogy írásbeli kötelezettségvállaláshoz az igaz­gatóság elnökének és a közgyűlés által kijelölt tagjának együttes aláírása szükséges. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek részére a 19/1959. (VII. 12.) FM sz. rendelet mellékleteként kiadott alapszabályminta VII. 7/n. pontja értelmé­ben pedig a szövetkezet nevében kötelezettségvállalásra az elnök a közgyű­lés által erre kijelölt vezetőségi taggal együttesen jogosult. Az adott esetben a növénytermelési szerződést a mezőgazdasági termelő­szövetkezeti csoport nevében annak könyvelője írta alá, aki az idézett jog­szabályi rendelkezések szerint a termelőszövetkezeti csoport részéről hatá­lyos írásbeli szerződést nem köthet. Ehhez képest az általa kötött perbeli termelési szerződés nem érvényes. Ér­vényes szerződés hiányában pedig a felperes az alperestől szerződésszegés cí­mén kötbért jogszerűen nem igényelhet. (P. törv. II. 21 354/1964. sz. BH 1965/ 11. sz. 4646.) 12

Next

/
Oldalképek
Tartalom