Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 2. kötet, 1963-1965 (Budapest, 1966)

(Budapesti Fővárosi Bíróság 51. Pf. 21 171/1963. sz. BH 1963 10. sz. 3719. — L. 86. sorszám alatt.) 11. Joggal való visszaélés kérdése a közös tulajdon megszüntetésére irányuló igénnyel kapcsolatban (Ptk. 5. és 147. §). (P. törv. I. 21 219/1963. sz. BH 1964/5. sz. 3988. — L. 59. sorszám alatt.) 12. Joggal való visszaélés lakáscsereszerződés megkötésénél (Ptk. 5. §). (Győri Megyei Bíróság Pf. 20 224/1963. sz. BH 1964/5. sz. 4006. — L. 226. sorszám alatt.) 13. A tulajdonos hozzájáruló nyilatkozatának ítélettel pótlása a lakbérpótlék fizetésére kötelezett bérlő lakáscseréje esetén (Ptk. 5. §). (P. törv. III. 20 706/1964. sz. BH 1965/4. sz. 4398. — L. 287. sorszám alatt.) 14. Kártérítés házassági ígéret megszegése esetén (Ptk. 6. §, PK 827. sz.). A peres felek házastársak voltak, az 1946. február 24-én kötött házasságukat a bíróság 1961-ben felbontotta, azonban közöttük az életközösség már évekkel előbb megszűnt. Az alperes ezt követően B-ra költözött, és újabb házasságot kötött, a második felesége azonban 1962. február 20-án meghalt. Ezt követően az alperes ismét házasságot kötött, de a harmadik házassága sem eredményezett tartós életközösséget. 1962 augusztusában a felek véletlenül találkoztak és ekkor az alperes elpanaszolta a felperesnek, hogy a házassága ismét rosszul sikerült, mert a harmadik feleségével is megszakadt az életközössége. Ezért az alperes arra kérte az N-n lakó felperest, hogy költözzön hozzá B-ra, ismét feleségül fogja venni. A felperes ilyen előzmények után 1962 decemberében a két kiskorú gyermekével B-ra költözött az alpereshez. Az átköltözésnél az alperes közreműködött. A peres felek között — alig 6 hónapi együttélés után — a házasságon kívüli együttélés megszűnt. A felperes keresetében előadta, hogy az alperes házassági ígérettel vette rá arra, hogy N-ről B-ra költözzön, később azonban ettől az ígéretétől elállt és az együttélést megszüntette. A felperes — amikor az alpereshez költözött — gazdaságilag jól állt, az együttélés megszakításáig viszont az alperes gazdaságilag tönkretette. Mivel az alperesnek ez a magatartása szándékos volt, köteles a keresetben írt 15 270 Ft-ot megfizetni. A járásbíróság a felperes keresetét, valamint az alperes beszámítási kifogását elutasította. — A fellebbezés hiányában jogerőre emelkedett ítélet ellen emelt törvényességi óvás alapos. Helyes az elsőfokú bíróság ítéletének az a megállapítása, hogy az élettársak vagyonjogi vitájának eldöntésénél — így a peres felek esetében is — a Legfelsőbb Bíróság polgári kollégiumának 827. sz. állásfoglalásában kifejtettek értelmében a Ptk. szabályai az irányadók. E helyes megállapítás mellett azonban a határozat meghozatalánál az eljárt bíróság figyelmen kívül hagyta a Ptk. alapelveit és annak egyes alapvető rendelkezéseit. Ha az együttélés alatt az élettársak közös vagyont nem szereztek, egyik élettárs sem igényelheti a hiányzó különvagyonának teljes megtérítését, de ilyen esetben is töre10