Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 1. kötet, 1953-1963 (Budapest, 1964)

csak megállapítja [Csjt. 62. § (1) bekezdés] és a mostohagyermeknek a mostohaszülővel szembeni tartási kötelezettségét is kötelezően kimondja abban az esetben, ha a mostohaszülő a mostohagyermekéről hosszabb időn át gondoskodott [Csjt: 62. § (2) bekezdés]. Ez utóbbi eltartási kötelezettség törvényi szabályozásának alapja a rokoni köteléken kívül állónak a családi körben hosszabb időn keresztül fennállott olyan tényleges állapota, amely tartalmában a vérségi kapcsolaton alapuló közös háztartásbani együttélés elemeivel azonos. A nevelt gyermek a nevelőszülők beleegyezésével kerül a nevelőszülők háztartásába és ott családi körben találja meg az eltartását, gondozását. Ezek szerint mind a mostohaszülőknél, mind a nevelőszülőknél közös tartalmi elemként ismerhető fel az, hogy a vérségi kapcsolaton kívül eső mostoha, illetőleg nevelt gyermek az említett szülők beleegyezésével kerül családi körbe, ahol ellenérték nélkül ellátást és gondozást kap. Az azonos tartalmi elemek mellett a társadalmi közfelfogásnak és igazságérzetnek az felel meg, hogy a nevelt gyermek tartási kötelezettsége az utóbb' tartásra szorult nevelőszülőjével szemben a mostohagyermekkel azonos feltételek mellett megállapíttassék. (P. K. 795/57. sz., B. H. 1961/4. sz.) 586. A Csjt. 67. §-ából következik, hogy a tartásra jogosult személy a Csjt. 63. § (1) bekezdés első mondata szerinti helyettesítés esetén kívül a tartás megfelelő része iránt akkor is felléphet az unokája ellen, ha életben levő gyermekei ugyan vannak, de azok teljesen, vagy részben képtelenek az eltartására. (P. K. 795/58. sz., B. H. 1961/4. sz.) 587. A Legfelsőbb Bíróság VI. sz. elvi döntésének 3. pontjában foglalt jogelvet a gyermektartáson kívül egyéb törvényes tartás esetére azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az a személy, akinek gazdaságában (vagy más kereső foglalkozásában) a tartásra kötelezett megfelelő díjazás nélkül dolgozik, nem a tartásra kötelezettel egyetemlegesen, hanem közönséges (sortartó) kezes módjára felel. A gyermektartáson kívül álló egyéb törvényes tartás esetén a kezes módjára felelős harmadik személyt a tartásra kötelezettel együtt, vagy annak jogerős marasztalása után lehet perelni, a marasztalás során azonban mindig kifejezésre kell juttatni, hogy a felelőssége kezes módjára áll fenn. (P. K. 795/62. sz., B. H. 1961/4. sz.) 588. Tó'tb gyermek szülőtartási kötelezettségének aránya csak az összes körülmények tisztázása után dönthető el (Csjt. 61., 63. §). A felperes 84 éves nő, aki koránál fogva nyilvánvalóan rászorul a tartásra. A Csjt. 61. §-ának (1) bekezdése szerint a tartásra jogosultat rokonai közül elsősorban a leszármazói kötelesek eltartani. Ez a kötelezettság azonban nem egyetemleges, hanem a Csjt. 63. §-ának (1) bekezdése szerint több egysorban kötelezett között a tartási kötelezettség egyenlő arányban oszlik meg. Ezektől a rendelkezésektől el lehet térni, ha a kötelezettek anyagi viszonyaira tekintettel más megosztás mutatkozik méltányosnak. Ebben az esetben az alperesek különböző anyagi viszonyok között élnek, különbözők a kereseti viszonyaik és különböző a helyzetük egyéb tartási kötelezettségük szempontjából 413