Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 1. kötet, 1953-1963 (Budapest, 1964)

Megalapozatlan is a bíróságok ítélete, mert a tényállást nem tisztázták min­den irányban. Az alperes feleségének tanúvallomása szerint a hitelezett áru­ban nem csupán italáru volt, hanem éteiáru is. Minthogy a megjelölt helye­ken hitelben kiszolgáltatott ételáruk ellenértékének bírósági úton való érvé­nyesítése tiltó jogszabályba nem ütközik, ezért vizsgálni kell, hogy mi volt a hitelezett árunak a minősége, közelebbről a hitelezett összegből mennyi esett az ételneműekre, s mennyi az italra. (P. törv. 21.387/1960. sz;, B. H. 1961/2. sz. 2837.) b) A szerződés megkötése 83. Ingatlan adásvételi szerződés megtámadása tévedés miatt (Ptk. 210. §). — Társadalmi tulajdon fokozott védelme (Ptk. 3. §). A perbeli és a Magyar Állam tulajdonában állott házasingatlanra az alpe­resek vételi ajánlatot tettek. Az értékelő bizottság az épület térfogatát 482 légköbméterben, az ingatlan műszaki értékét pedig 50 890 Ft-ban állapította meg. — Az alperesek az ingatlant ilyen alapon vették meg. A megyei népi ellenőrzési bizottság a kisebb állami házingatlanok értéke­sítését felülvizsgálva megállapította, hogy az értékelésnél a ház pincéjét nem vették figyelembe, s annak térfogata helyesen 575 légköbméter, műszaki ér­téke pedig 60 190 Ft. A perbeli házasingatlan társadalmi tulajdont képezett és mint ilyen a Ptk. 3. §-a értelmében a törvény fokozott védelme alatt állt. E fokozott védelemnek érvényesülnie kell az ingatlannal kapcsolatos ügy­let kötésénél, az adásvétel alapját képező értékmegállapítás tekintetében, s az adásvétel érvényességének elbírálásánál is. Márpedig az eddigiek szerint a vételárat képező műszaki érték megállapí­tása a ház pincéjének figyelmen kívül hagyásával történt, e vonatkozásban tehát úgy az eladó, mint a vevők tévedésben voltak. Ha pedig a szerződés megkötésekor a szerződő felek ugyanabban a téves feltevésben voltak, a szer­ződést bármelyikük megtámadhatta. A Ptk. 210. § (3) bekezdése alapján tehát tévedés címén az ügylet az eladó részéről is megtámadható. Minthogy a megyei bíróság e vonatkozásban he­lyes megállapítása szerint a keresetindítás, az ügylet megtámadása a Ptk. 236. §-a és a Ptké. 83. §-a szerint kellő időben történt, a felperes keresetének az ítéletben kifejtettek szerinti elutasítása törvényt sért. (P. törv. 21.831/1961. sz., B. H. 1962/4. sz. 3185.) 84. A hagyatéki eljárás során tett nyilatkozat visszavonása (P. K. 814. sz., B. H. 1962/5. sz.) c) Semmisség és megtámadhatóság 85. A szerződés megtámadásának nem akadálya, ha a fél a Ptk. 236. §-ában előírt közlést ugyan elmulasztotta, de a szerződés érvénytelenné nyilvánítá­sára irányuló keresetet e megtámadási határidőn belül beadta. 92

Next

/
Oldalképek
Tartalom