Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 1. kötet, 1953-1963 (Budapest, 1964)

A Ptk. 236. § (1) bekezdése szerint a megtámadást egy éven belül írásban kell a másik féllel közölni, majd a közlés eredménytelensége esetében haladéktalanul a bíróság előtt érvényesíteni. A törvénynek e szövege nem ad olyan értelmezésre alapot, hogy a megtámadási szándék előzetes közlésének elmulasztása akkor is jogvesztéssel jár, ha a felperes a másik fél ellen a szerződés érvénytelenítése iránt a törvényben megszabott egy éves határidőn belül indítja meg a pert és ekként juttatja kifejezésre megtámadási szándékát. A megtámadásnak a másik féllel írásban történő közlése még a per megindítása előtt nyilván azt célozza, hogy a szerződésben érdekeltek a peres út elkerülésével rendezhessék a felmerült jogvitát, s ezzel elkerüljék a pereskedéssel járó kiadásokat. A megtámadási szándék közlésének kell azonban tekinteni azt is, ha a szerződést megtámadó fél erre irányuló keresetet nyújt be a bírósághoz. Az alperes ennek kézbesítése útján tudomást szerez a szerződés megtámadásáról, még akkor is megvan a lehetőség a perenkívüli rendezésre és arra is, hogy az első tárgyaláson rendezzék a peres igényt. A peren kívüli előzetes közlési kötelezettség elmaradása ilyenkor a perköltségviselés kérdésében jut jelentőséghez. (P. törv. 22.224/1961. sz., B. H. 1962/10. sz. 3309.) 86. A szerződéskötés előtt fennállott helyzetnek a Ptk. 237. § (1) bekezdésén alapuló visszaállítása során nincs jelentősége az ügyletkötő felek jó- vagy rosszhiszemű magatartásának. A rendezés során olyan helyzetet kell teremteni, mint amilyen akkor lett volna, ha a felek az érvénytelen szerződést meg sem kötik. A Ptk. 237. § (1) bekezdése értelmében érvénytelen szerződés esetében a szerződéskötés előtt fennállott helyzetet kell visszaállítani. E törvényi rendelkezés alkalmazása során bizonytalanság mutatkozott a bírói gyakorlatban arra nézve, hogy az eredeti állapot visszaállítása során a Ptk-nak mely szabálya szerint kell eljárni. Egyes bíróságok a jogalap nélküli birtoklás, mások a jogalap nélküli gazdagodás, ismét mások pedig a felelős őrzés szabályainak alkalmazásával rendezik a felek jogviszonyát. Egyik megoldási mód sem helyes. A szerződéskötés előtt fennállott helyzet visszaállításánál a Ptk. 237. §-ból kell kiindulni. E törvényhely rendelkezéséből az következik, hogy érvénytelen szerződés esetében olyan helyzetet kell teremteni, mint amilyen akkor lett volna, ha a felek az érvénytelen ügyletet meg sem kötik. Tehát a pénzt szolgáltató félnek vissza kell kapnia az általa szolgáltatott összeget a kifizetéstől számított kamatával" együtt. A kamat azért jár, mert az érvénytelen szerződés alapján teljesített szolgáltatás visszakövetelése már a teljesítés időpontjától esedékessé válik, tehát a visszaadásra köteles fél ettől kezdve késedelemben van. Az a fél, aki ingatlan visszaadására köteles, általában a szokásos bérnek — haszonbérnek megfelelő összeget tartozik megfizetni a birtoklás időtartamára. Egyéb vagyontárgy birtoklásáért az eset körülményeinekf megfelelő használati díjat kell elszámolni. A szerződéskötés előtti helyzet visszaállítása tehát azt jelenti, hogy mindegyik fél köteles kiadni mindazt, amihez az érvénytelen szerződés alapján jutott; mindkét fél a kapott szolgáltatás vagy más vagyoni előny természetben vagy értékben való visszatérítésére köteles. 93