Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 1. kötet, 1953-1963 (Budapest, 1964)

5. Az 1955. évi 23. sz. tvr. 12. § (2) bekezdésében megállapított 30 napos perlési határidőt hivatalból kell figyelembe venni. Nem lehet azonban a keresetet elutasítani akkor, ha ezt a határidőt a kisajátítást szenvedő önhibáján kívül mulasztotta el. Nem lehet a perindítás elkésettségét megállapítani akkor sem, ha a kisajátítást megállapító határozat nem hívta fel a kisajátítást szenvedő figyelmét a perlési határidőre és e határidő elmulasztásának következményeire. A kisajátítási eljárás során kötött egyezségben megállapított, illetőleg a kisajátító által felajánlott kártalanítás megfizetése iránti követelés, valamint a kisajátító által az egyezségben megállapított, illetőleg felajánlott kártalanítás leszállítása, vagy részbeni visszakövetelése iránti igények tekintetében az általános polgári jognak az igényérvényesítésre vonatkozó szabályai irányadók. (B. H. 1959/6. sz.) 66. Termelőszövetkezetbe bevitt föld kisajátítása eseten a kártalanítás a termelőszövetkezetet illeti, a földet a termelőszövetkezetbe bevivő tagnak pedig a kisajátítás után is földjáradékra van igénye [Ptk. 172—173. §, 1955. évi 23. sz. tvr. 11. §, 25/ 1957. (VI. 26.) PM sz. rendelet 1. §]. A bevitt föld a tsz. használatában van és így az 1959. évi 7. sz. tvr. 32. §-a értelmében a termelőszövetkezet közös vagyonához tartozik. A tvr. végrehajtását szabályozó 19/1959. (VII. 12.) FM sz. rendelet 73. § (2) bekezdés f) pontja is a termelőszövetkezet közös vagyonába utalja a belépő tagok által a földbeviteli kötelezettség alapján a termelőszövetkezet közös használatába adott földet. Az idézett rendelet 75. §-a pedig a kisajátítási eljárás során is a termelőszövetkezetnek biztosítja a rendelkezés jogát. Mindezekből az következik, hogy a termelőszövetkezetbe bevitt föld kisajátítása esetén annak tulajdonosa a föld után kártalanítást nem igényelhet, ez a jog a termelőszövetkezetet illeti meg. A kisajátított ingatlan helyébe lépő csereingatlan vagy egyéb vagyonérték továbbra is a termelőszövetkezetben marad. A felperesek az általuk bevitt ingatlanok után az őket megillető földjáradékot nem vitásan a kisajátítást követően is változatlanul kapják. (Legf. Bír. Pf. III. 21.643/1962. sz., B. H. 1963/4. sz. 3548.) 67. Kisajátítási kártalanítás csereingatlannal. [Ptk. 173. §, 1955. évi 23. sz. tvr. 11. § és 25/1957. (VI. 26.) PM sz. rendelet 2. §]. A Ptk. 172. § (2) bekezdése szerint a kisajátított dologért értékének megfelelő kártalanítás jár. A 173. § (3) bekezdése szerint pedig, ha a felek között megegyezés jön létre, a kártalanítást a bíróság állapítja meg. A kisajátítással kapcsolatos kártalanítást szabályozó 25/1957. (VI. 26.) PM sz. rendelet 2. § (1) bekezdése értelmében a kisajátított ingatlanért elsősorban csereingatlant kell kártalanításul adni, lakóház kisajátítása esetében a rendelet 4. §-a tartalmazza a csereingatlannal való kártalanítás szabályait. A csereingatlannal történő kártalanítás lehetősége egyfelől kedvező a kisajátító állami intézményre. A felhívott 2. § (1) bekezdése értelmében ugyanis csereingatlanként az állami tartalékföldeket, állami tulajdonban levő házhelyeket, illetve lakóépületeket kell felhasználni. A törvényalkotót azonban nyilvánvalóan az is vezette a cserekártalanításnál, hogy a csereingatlannal történő kártalanítás előnyös a kisajátítást szenvedőnek is, aki a kisajátított ingatlana helyett egy másik csereingatlant kap. 84 \