Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 1. kötet, 1953-1963 (Budapest, 1964)

lése szempontjából előtérbe lép a hivatkozott jogszabálynak az a további rendelkezése, hogy az ügyfél terhére eljárási költség akkor állapítható meg, ha. azt jogszabály előírja. Ilyen, szorosan vett polgári jogi vonatkozású előírást tartalmaz a Ptk. 191. §-ának (2) bekezdése, amely úgy rendelkezik, hogy a szakigazgatási szerv határozatot hozhat a „költségek" kérdésében is. Minthogy ez a rendelkezés nem tesz különbséget az anyagi jogi és az eljárási költségek között, a gyűjtőelnevezésként használt kifejezés vonatkozik minden olyan költségre, amely a birtokvédelemmel közvetlenül vagy közvetve szoros kapcsolatban áll, vagyis az eljárási költségekre is. A szakigazgatási szerv tehát az előtte felmerült eljárási költségek viselése felől is határozhat. Ebből — a birtokvédelmi eljárásnak az előbbiekben említett jellegére is figyelemmel — következik, hogy a szakigazgatási szerv előtt felmerült eljárási költségeket nem az állam, hanem a felek viselik. Természetes, hogy abban az esetben, ha az eljárás a bíróság előtt tovább folyik, figyelemmel a Pp. 75. § (1) bekezdésére és 77. §-ára, a szakigazgatási szerv előtt felmerült eljárási költségek viselése felől is véglegesen a bíróság dönt. Vonatkozik ez természetszerűleg arra az esetre is, ha az ügyben a felek egyezséget kötnek. A bíróságnak a Pp. 3. § rendelkezéséből, a szakigazgatási szervnek pedig az 1957. évi IV. tv. 22. § (3) bekezdéséből folyó feladata a feleket figyelmeztetni arra, hogy egyezségüknek a szakigazgatási szerv előtt felmerült eljárási költségek viselésére is ki kell terjednie, vagy pedig, hogy •— a Pp. 78. § (2) bekezdésének rendelkezéséhez képest — etekintetben a döntést a bíróságra bízhatják, illetőleg, hogy ez irányú kérelmet terjeszthetnek elő. Külön kérdés az, hogy a szakigazgatási szerv előtti eljárás költségeihez hozzászámít-e az esetleges ügyvédi munkadíj, s hogy ez a vesztes fél terhére megállapítható-e. Az érdekelt felet nem lehet elzárni attól, hogy jogvitás ügyében kezdettől ' fogva — tehát a szakigazgatási szerv előtti eljárásban is — ügyvédi képviseletet vegyen igénybe. Ezzel ügyvédi munkadíj formájában szükségképpen költsége merül fel, amely nyilvánvalóan eljárási költség. Ezért az előbb kifejtettek erre a költségre is vonatkoznak. (P. K. 825. sz., B. H. 1962/8. sz.) 58. A szakigazgatási szerv birtokvédelmi határozatának végrehajtása [Ptk. 191. § (3) bek., Ptké. 26. § (2) bek.]. Ha a bíróság az államigazgatási eljárás után indított birtokvédelmi perben a keresetet elutasítja, a határozat végrehajtása — a hasznok, károk és költségek kivételével — a szakigazgatási szerv hatáskörébe, ha ellenben a keresetnek részben vagy egészben helyt ad, a végrehajtás a bíróság hatáskörébe tartozik. A Ptké. 26. §-ának (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a szakigazgatási szervnek a birtoklás kérdésében hozott határozatát annak meghozatalától számított legkésőbb három nap alatt végre kell hajtani, s határozatának végrehajtásáról maga a szakigazgatási szerv gondoskodik.. Ennek a kötelezettségüknek a szakigazgatási szervek általában eleget tesznek. Abban az esetben, ha ez mégis elmarad és a bíróság a keresetet elutasítja, ez egyben a szakigazgatási szerv határozatának hatályban tartását jelenti, a végrehajtás 75