Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 1. kötet, 1953-1963 (Budapest, 1964)

Az ítéletben meghatározott mód azonban erre nem alkalmas, mert ha az I. r. alperes a megadott határidőben a felperessel az illetőségére vonatkozó adásvételi szerződést nem köti meg (amire az idézett ítéleti rendelkező rész alapján végrehajtási úton nem kényszeríthető), úgy az ítélet végrehajthatatlansága folytán, felperes kénytelen lesz a közös tulajdon megszüntetése iránt az alperesek ellen újabb pert indítani. Már pedig az ítélkezés célja az, hogy a bírósághoz forduló felek jogvitáját a bírói- határozat végérvényesen rendezze. Az I. r. alperes bizonytalan és feltételes nyilatkozata mellett alig van kilátás arra, hogy ő a felperes illetőségét megváltja. De nem tekinthető kielégítő megoldásnak a teljesítési határidőnek másfél évre való kitűzése sem. A felperesnek a közös tulajdon megszüntetéséhez fűződő és a Ptk. 148. §-ában biztosított törvényes jogát méltatlanul sérti az, ha ilyen hosszú ideig bizonytalanságban kell maradnia atekintetben, hogy az alperes az ítéleti •rendelkezésnek eleget tesz-e vagy sem, s ezt tetézi az a további sérelem, hogy nem-teljesítés esetén, másfél év múlva újabb pert kell majd indítania igényének az érvényesítése iránt. Az alperes határozott fizetőkészsége, illetőleg képessége, s ezek igazolása esetén sem lenne ez a megoldás méltányos, mert ily hosszú határidő legfeljebb az utolsó részlet fizetésére adható olyképpen, hogy az alperes rendszeres, visszatérő időkben (havonta, esetleg negyedévenként stb.) a kedvezmény elvesztésének terhe mellett részletfizetéseket legyen köteles teljesíteni. A megváltási készség és képesség bizonyítása hiányában a közös tulajdon megszüntetésére az értékesítési mód marad hátra azzal, hogy a tulajdonostársakat a Ptk. 148. § (1) bekezdése értelmében kölcsönös elővásárlási jog illeti meg. (B. H. 2730. sz.) A járásbíróság ítélete törvényt sért azért is, mert nem tartalmaz rendelkezést a tulajdonjog bejegyzésének az alperes teljesítése, azaz a megváltási ár kifizetése esetén való tűrésére sem. A közös tulajdont a megváltásos mód alkalmazásával megszüntető ítéletben a helyes rendelkezés, az, amely szerint a bíróság az alperest a megváltási ár megfelelő határidőben való megfizetésére, a felperest pedig ennek ellenében az illetősége tulajdonjogának átruházására és a telekkönyvi bejegyzésre alkalmas okirat kiadására, illetőleg a fizetés igazolása mellett a tulajdonjog bejegyzésének tűrésére kötelezi. (P. törv. 21.165/1961. sz. B. H. 1962/3. sz. 3130.)5 49. I. Közös tulajdon megszüntetése (Ptk. 148. §). II. Rész jogerő kérdése a közös tulajdon megszüntetésére irányuló perekben. A perbeli házingatlan fél részben az I. r. felperes, fél részben pedig az I. r. alperes tulajdona. Az I. r. felperes tulajdoni illetőségét a II. r. felperes javára telekkönyvileg bejegyzett haszonélvezeti jog terheli. Az ingatlanon levő ház egy szobából, konyhából és kamrából áll.. Ez utóbbi helyiséget követően van még az ingatlanon egy nagyobb és egy kisebb istálló, valamint egy nyitott fészer is. 5 A határozat ugyan a P. K. 824. sz. állásfoglalásnál korábbi, felvétele azonban a benne kifejezésre jutott hasznos szempontokra tekintettel mégis • indokoltnak mutatkozott. 5* 67