Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 1. kötet, 1953-1963 (Budapest, 1964)

így a per tárgya értékének a megállapításánál a vitás dolog (rész) értéke az irányadó. A vitás dolog, illetőleg a vitás rész a felperes tulajdoni illetősége, mert igényének ez az alapja és a vitás részhez mint természetben elkülönített és jogilag is önállósított részhez, illetőleg annak pénzbeli ellenértékéhez kíván jutni. A per tárgyának az értéke tehát a felperes hányadának az értéke. Ha azonban a felperes a másik (többi) tulajdonostárs hányadát kívánja (esetleg vagylagosan) magához váltani, s így a saját javára mintegy vételt lebonyolítani, akkor a per tárgya értékének a saját hányadának és a magához váltani kívánt hányad(ok)nak az értékei közül a nagyobbat kell tekinteni. A közös tulajdon megszüntetése mindegyik tulajdonostársnak, de mégis inkább a pert megindítónak az érdekét szolgálja. Ezért, ha a perre, illetőleg egyes perbeli lépésekre egyik fél sem szolgáltatott okot a magatartásával, akkor köztük csak a felmerült szükséges kiadásokat kell megosztani, míg a többi saját költségét mindegyik fél maga viseli. Ha valamelyik fél magatartása ettől eltérést indokol, akkor a magatartások értékelésével kell a perköltség viselése felől határozni. (P. K. 824. sz., B. H. 1962/8. sz.)3 47. A házasbelteiken fennálló tulajdonközösség megszüntetésénél irányadó szempontok. (P. törv. 20.942/1960. sz., B. H. 1960/10. sz. 2730.)4 48. Közös tulajdon megszüntetése (Ptk. 148. §). A felperes és az I. r. alperes féltestvérek. Apjuk a perbeli házasbelsőség fele részének tulajdonjogát a felperesre ruházta át, míg az ingatlan másik fele részét a halálával az I. r. alperes örökölte anyjának, a II. r. alperesnek haszonélvezeti jogával terhelten. A felperes e házasingatlanra vonatkozó közös tulajdon megszüntetését kérte keresetében, éspedig az ingatlan értékesítése útján azzal, hogy testvérének, az I. r. alperesnek házrészét megváltani nem kívánja. Az I. r. alperes a felperesi illetőség megváltására hajlandónak mutatkozott, de előadta, hogy nem tudja, mikor lesz erre elegendő pénze. A járásbíróság a közös tulajdont akként szüntette meg, hogy az I. r. alperest kötelezte a felperes tulajdoni illetőségének 1962. június 30-ig 20 000 Ft-ért való megvételére. Az ítélet fellebbezés hiányában jogerőre emelkedett. — A legfőbb ügyésznek az ítélet ellen emelt törvényességi óvása helytálló. A Ptk. 148. § (1) bekezdése értelmében á bíróságnak a vagylagosan lehetséges megoldások egyikének alkalmazásával a peres felek között fennálló közös tulajdont véglegesen meg kell szüntetnie. Természetbeni (műszaki) megosztás lehetőségének hiányában (amire az illetékes hatóság a telek ki nem elégítő, 192 négyszögöles területére tekintettel engedélyt nem adott) a bíróság kötelezhette az előfeltételek fennforgása esetén az egyik tulajdonostársat arra, hogy a másik részét megváltsa. 3 A kollégiumi állásfoglalás előtt követett, a közös tulajdon megszüntetését tárgyazó határozatok közül figyelmet érdemelnek a B. H. 1960/10. számában 2730. és a B. H. 1963/3. számában 3130. sz. alatt közöltek. 4 A P. K. 824. sz. állásfoglalás előtt hozott, de tanulságos határozat. 66