Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 1. kötet, 1953-1963 (Budapest, 1964)

Ha az ingatlant telki szolgalom terheli, s a megosztás, vagy annak módja a telki szolgalmat érinti, akkor indokolt a telki szolgalom jogosultjának a meghallgatása, sőt esetleg — a fejlemények szerint — a perbevonása is. Ha az egyik tulajdonostárs házasságban él, de házastársa a telekkönyvben tulajdonostársként nincs bejegyezve, a szerzés idejére és a Csjt-nek a házas­társi vagyonközösséget szabályozó rendelkezéseire való tekintettel esetleg számolni lehet azzal is, hogy az ingatlannak az egyik házastárs tulajdona­ként szereplő hányada sc házastársi vagyonközösséghez tartozik. Mivel a há­zastárs ilyen igénye nem kötelmi természetű, ezért a házastársi vagyonközös­séghez tartozó tulajdoni hányad jogi sorsában a telekkönyvben tulajdonos­ként be nem jegyzett házastárs is érdekelt. Ezért ilyen esetben indokolt a perben a másik házastársat is meghallgatni, és nyilatkozatához képest kell állást foglalni abban a kérdésben, hogy perbevonása szükséges-e. Természetbeni megosztás esetén a megosztás módjához államigazgatási ha­tósági engedély is szükséges. E kérdést még az ítélet meghozatala előtt tisz­tázni kell, mert ilyen engedély hiányában az egyéb szempontok alapján meg­felelőnek látszó megosztást sem lehet elrendelni. Nem lehet azonban azzal megelégedni, hogy az igazgatási hatóság egy vázrajzra hozzájáruló nyilat­kozatot vezet, vagy a bírósággal közli hozzájárulását, hanem olyan alaksze­rűén is jelentkező határozatot kell kívánni, amelyet az érdekelt felek mind­egyikének kézbesítettek, s amely ellen azok így jogorvoslattal élhettek, s ekként megállapíthatólag jogerős határozat keletkezett. A bíróság akkor jár el helyesen, ha akár a felek által előterjesztett egy vagy több megosztási javaslattal, akár a bíróság előtti eljárásban kialakult gazdasági, jogi és egyéb figyelembe jövő szempontok szerint a részesek érdekének sérelme nélkül fel­merült megosztási móddal kapcsolatban a feleket utasítja arra, hogy a ható­sági engedély megszerzése érdekében járjanak el, s annak megtörténtéig a per tárgyalását felfüggeszti. Ugyanazon ingatlannál több megosztási mód is lehetséges és ezért az anyagi jogszabályok szerint figyelembe vehető módo­zatok közül többre vonatkoztatva is keletkezhetik államigazgatási engedély. Hogy anyagi jogszabályaink szerint melyik a legmegfelelőbb, azt a bíróság­nak kell eldöntenie. A természetbeni megosztáshoz vázrajz is szükséges, amelynek telekkönyvi foganatosításra alkalmasnak kell lennie. Az ily irányú követelményeket a 2/1960. (XII. 25.) IM sz. rendelet tartalmazza. Ezekre az ítélőbíróságnak is megfelelő figyelemmel kell lennie, nehogy később a telekkönyvi érvényesítés ütközzék akadályba. Gondoskodni kell róla, hogy az ítéleti rendelkezés alap­jához tartozó e megosztási vázrajznak egy másolati példánya az iratoknál maradjon, mert különben az ítéleti döntés után, amikor a vázrajz a telek­könyvi hatósághoz kerül, az iratok hiányosak maradnak. Az ilyen perekben hozott elsőfokú ítélet elleni fellebbezés folytán az ítélet egész terjedelmének a felülbírálása csak akkor nem lehetséges, vagyis csak akkor lehet szó rész jogerőről, ha fellebbezéssel kizárólag az eljárási költség kérdésében éltek. Ez abból következik, hogy az érdemi döntés tárgya mindig a közösségnek az érdekek sérelme nélküli megszüntetése, az pedig, hogy ez egyáltalán lehetséges-e, s ha igen, akkor mi annak a legmegfelelőbb módja, annyira egységes kérdés, hogy részben önálló eldöntésre alkalmat­lanok s az ilyen részdöntések egymástól elszakítva jogerőre nem képesek. A közös tulajdon megszüntetése iránt indított perek dologi jogi perek és 5 Polgári jogi döntvénytár 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom