Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 1. kötet, 1953-1963 (Budapest, 1964)

i) A felelősség módja, a kártérítés mértéke 163. A híróság a kártérítés módjának megállapításánál nincs kötve a felek kérelméhez, ebben a vonatkozásban tehát a kereseti kérelem korlátja (Pp. 215. §) sem érvényesül (Ptk. 356—357. §). A Ptk. felelősségi rendszere a kár jóvátételének s ezen keresztül a további károkozások megelőzésének az elvén épül fel. A jogellenes károkozónak az általa okozott kárt — ha csak az elvárhatóság bizonyításával magát kimenteni nem tudja — a károsultnak teljesen meg kell térítenie. A bíróság a felelős személyt a kár egy részének megtérítése alól csak a 339. § (2) bekezdésében megállapított feltételek esetén, tehát kivételesen mentesítheti. A kártérítési kötelezettség azt jelenti, hogy a felelős személynek a károsultat olyan helyzetbe kell hoznia, amilyenben a károkozás előtt volt. Ez a cél kétféle módon érhető el, éspedig vagy az eredeti állapotnak fizikái értelemben vett helyreállítása, vagy pedig a kár megtérítése útján. A Ptk. 356—357. §-a a felelősségnek ezt a két módját szabályozza, elsődleges módnak azonban az eredeti állapot helyreállítását tekinti. A kárért felelős személy tehát elsősorban az eredeti állapot helyreállítására köteles, míg kártérítésre a 356. § értelmében csak akkor kötelezhető, ha az eredeti állapot helyreállítása nem lehetséges, vagy a károsult a helyreállítást alapos okból nem kívánja. A kártérítés történhet pénzben vagy természetben. Ha az eredeti állapot helyreállítására az előbb említett okokból nem kerülhet sor, a kártérítés elsődleges módja a pénzbeli megtérítés, míg a természeifben való megtérítés kivételes. Ez ugyanis a Ptk. 357. §-ának (1) bekezdése szerint csak akkor alkalmazható, ha a körülmények a kártérítésnek ezt a módját indokolják. A törvény szövege szerint a kárnak természetben való megtérítése különösen akkor lehet indokolt, ha a kártérítés tárgyát a károkozó maga is termeli, vagy az egyébként rendelkezésre áll. Bármilyen módon történjék is azonban a felelősségre vonás, az csak akkor válik teljessé, ha a károsult olyan helyzetbe jut, amilyenben a károkozás előtt volt. A Ptk. felelősségi rendszerének az a célja, hogy a károsultat a károsodás előtti helyzetbe hozza, abban a kérdésben azonban, hogy ez a cél milyen eszközökkel érhető el, a döntés jogát már a bíróságra bízza. A károsultnak tehát a Ptk. 356—357. §-aiban szabályozott módozatok között nincs választási joga, legalábbis olyan értelemben, hogy ehhez a bíróság kötve volna. A károsultak, sőt károkozók jelentős körét is a szocialista szervezetek alkotják. Ezeknek viszonylatában a választási jog fennállása már csak azért sem volna elismerhető, mert a felelősség módjának megválasztását tervfeladataik, szerződéses kötelezettségeik és termelési beosztásuk (profiljuk) a legnagyobb mértékben befolyásolják. Minthogy a felelősség elsődleges módja az eredeti állapot helyreállítása, ezt követő sorrendben pedig a kárnak pénzbeli megtérítése, a bíróságnak akkor is vizsgálnia kell a Ptk. 356. § alkalmazhatóságának feltételeit, ha a károsult kártalanításának a 357. §-ban megállapított módját kéri alkalii» 163