Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 1. kötet, 1953-1963 (Budapest, 1964)

Ennek nyomát is találták a dobozokon, de M. Gy. felperesi alkalmazott néhány nappal a káreset felfedezése után a mennyezetet létráról vizsgálva a beázás helyén észlelte a mennyezet átnedvesedését is. Egybevetve az egész bizonyítás anyagát, a Legfelsőbb Bíróság is megnyugtatóan bizonyítottnak látta, hogy a felperes kárát a mennyezet beázása — ezt pedig az elavult vízvezetéki nyomócső falban történt meghibásodása okozta. így a kárért a házat kezelő I. r. alperes a Ptk. 354. §-a értelmében felelős. (Legf. Bír. Pf. II. 20.108/1962. sz., B. H. 1963/1. sz. 3416.) 162. Felelősség tetőjavítás közben lehullott tárgy által az utcai járókelő vagyonában okozott kárért (Ptk. 354., 339. §). A perbeli ház állami tulajdonban van és a kerületi tanács vb. házkezelési igazgatósága kezelésében állott. A házkezelő megbízása alapján az alperesi vállalat a ház tetőzetén cserepezési és bádogozási munkálatot végzett. E munkák végzésének ideje alatt egy tetőfedő pala leesett és az ott elhaladó felperes télikabátját megrongálta. A felperes keresetében az így előállott kár megfizetésére kérte az alperest kötelezni. Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította, mert a felperest ért kárért a Ptk. 354. § (1) bekezdése szerint az épület tulajdonosa felel, a felperes vele áll jogviszonyban, követelését az épület tulajdonosával szemben kell érvényesítenie. Az ítélet fellebbezés hiányában jogerőre emelkedett. A Legfelsőbb Bíróság elnöke az ítéletet törvényességi óvással támadta meg. Az óvás alapos. A Ptk. 354. § (1) bekezdése szerint az épület egyes részeinek lehullásából, vagy az épület hiányosságaiból másra háramló kárért az épület tulajdonosa felelős, kivéve, ha bizonyítja, hogy az építkezésre és karbantartásra vonatkozó szabályokat nem sértették meg és az építkezés vagy karbantartás során a károk megelőzése érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. E §-on alapuló felelősség szigorúbb az általános kártérítési felelősségnél, mert a kimentésre szigorúbb feltételeket állapít meg. Az épület tulajdonosának a Ptk. 354. § (1) bekezdésén alapuló felelősségéről azonban nem lehet szó, mert a kárt nem ő, hanem az okozta, hogy az épületen az alperes végzett tetőcserepezési és bádogos munkálatot, a károsodást az e munka végzése során lehullott tetőfedő pala okozta, valamint az, hogy az alperes a kár elhárítása érdekében szükséges óvóintézkedéseket nem tette meg. E tények az alperesnek a Ptk. 339. § (1) bekezdésén alapuló felelősségét a károsult felperessel szemben kellően megalapozzák. A kárért maga az alperes felel, kártérítési kötelezettségét nem háríthatja át a házkezelési igazgatóságra, mert a perbeli tényállás mellett nem az épülettulajdonos szigorúbb kártérítési felelősségének esete forog fenn, hanem a közönséges szerződésen kívüli jogellenes károkozás esete. Az alperes jogellenes és felróható károkozására tekintettel a Ptk. 339. § (1) bekezdése alapján kártérítésre kötelezhető; ennélfogva a felperes helyesen perelte az alperest. (P. törv. 21.199/1961. sz., B. H. 1962/2. sz. 3134.) 162