Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 1. kötet, 1953-1963 (Budapest, 1964)

helyzetben általában elvárható, sőt ennek egyenesen ellene is mond az, hogy az állat egyáltalán megszökhetett és hónapokig kóborolhatott, az okozott teljes kárt az alperesnek kell viselnie. (P. törv. 21.280/1961. sz., B. H. 1962/4. sz. 3180.) h) Épülettulajdonos kártérítő felelőssége 160. Felelősség a falon belüli csőrepedésért (Ptk 354 §). A felperes károsodásának az volt az oka, hogy a falban elhelyezett nyomócső megrepedt, s az így kiömlött víz tönkre tette a vízbe került papírárut. A felperesre tehát a kár az épület hiányosságából háramlott. Az így keletkezett kárért a Ptk. 354. § (1) bekezdése az épület tulajdonosát teszi felelőssé. Mentesülést arra az esetre tesz lehetővé, ha a tulajdonos bizonyítja, hogy — többek között — a karbantartás során a károk megelőzése érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Az elsőfokú bíróság helyesen mutatott rá, hogy az alperes még kimentésre alkalmas tényelőadást sem tett. Egymagában az, hogy falon belül hibásodott meg a cső, a kimentésre nem elegendő. A falba épített nyomócső meghibásodása a rendszeres ellenőrzés és karbantartás során észlelhető. Az idejében elvégzett javítással pedig további károsodások elkerülhetők. Az alperes tehát a csőrepedés okozta kárért felelős, s minthogy a felperesnek olyan felróható magatartása, amely a kár bekövetkeztére, vagy annak mértékére közrehatott, — nem nyert bizonyítást, köteles a felperesre háramló teljes kárt megtéríteni. (Legf. Bír. Pf. II. 22.488/1960. sz., B. H. 1961/10. sz. 2984.) 161. Házkezelő szerv felelőssége a mennyezet átázásából keletkezett kárért (Ptk. 354. §). A felperes raktárában a mennyezet átázása folytán a tárolt áru csomagolására szolgáló dobozok átnedvesedtek, ennek következtében az áru megrongálódott, kijavításával a felperesnek költsége merült fel. Az elsőfokú bíróság ítélete szerint ezért a kárért az épületet kezelő I. r. alperes a felelős, mivel a raktár célját szolgáló pincehelyiség mennyezetének beázását, s ennek következtében az ott tárolt árunak a meghibásodását az elavult ólomnyomócső falon belüli megrepedése okozta. Az ítélet ellen az I. r. alperes fellebbezett, továbbra is vitatta felelősségét a mennyezet átázása folytán keletkezett kárért és a kár nagyságát is. A fellebbezés csak ebben az utóbbi vonatkozásban alapos. A perben egyetlen olyan adat sincs, ami más elfogadható magyarázatot adna a kár keletkezésére. Az I. r. alperesnek azt a feltevését, hogy a felperesi alkalmazottak szándékos magatartása, az áru öntözése okozta a kárt, semmi sem támasztja alá. De ez a feltevés minden reális alapot nélkülöz, hiszen indokot sem lehet találni ilyen magatartásra, hacsak az alkalmazottakat nem vezette kifejezett kártevés szándéka. Olyan adat azonban nincs, ami ennek feltételezésére a legcsekélyebb támpontul szolgálhatna. Különben pedig a pinceraktárban tárolt áru átázását csak a mennyezetről leszivárgó víz okozhatta. 11 Polgári jogi döntvénytár 161