Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 1. kötet, 1953-1963 (Budapest, 1964)

154. I. A munkáltató felelőssége a volt alkalmazottjáról adott helytelen véleménnyel okozott kárért. II. Megállapítási per feltételei (Ptk. 349. §, Pp. 123. §). Az alperes mint munkáltató által a felperesnek helytelen véleményadással okozott kár megtérítésére irányuló kereseti követelés elbírálásánál a Ptk. 349. §-a az irányadó. E szakasz (1) bekezdésének megfelelően emelte ki az elsőfokú bíróság, hogy a helytelen véleményadással okozott kárért való felelősséget — az egyéb feltételek fennállása esetén is — csak akkor lehet megállapítani, ha a helytelen véleményt adó dolgozó bűnösségét, illetve vétkességét büntető vagy fegyelmi eljárás során megállapították. Ez a feltétel a jelen esetben nem áll fenn. A felperes ugyanis az alperessel egyezően azt adta elő, hogy az általa helytelen tartalmúnak állított vélemény adása miatt az alperes véleményt adó egyik dolgozója ellen sem indult sem büntető, sem fegyelmi eljárás. A felperes a kereseti követelését jogszerűen arra sem alapíthatja, hogy a Ptk. 349. § (2) bekezdése értelmében a kártérítési per bíróságának kell megállapítania, hogy az alperes felelősségének feltételei fennállanak-e. E szerint ugyanis a kártérítési per bírósága a felelősség feltételeit csak akkor állapíthatja meg, ha a büntető vagy fegyelmi eljárás lefolytatását jogszabályban meghatározott ok kizárja, elévülés esetén pedig ilyen esetben is csak akkor, ha a károsult az eljárás megindítását károsodásának bekövetkeztétől számított egy éven belül kezdeményezte. A perbeli esetben a büntető, illetve fegyelmi eljárás lefolytatását jogszabályban meghatározott ok nem zárta ki, a felperes pedig az eljárás megindítását a károsodásnak bekövetkeztétől számított egy éven belül nem kezdeményezte. A felperes már 1960. év augusztus havában tudomást szerzett a helytelennek állított vélemény tartalmáról. 1960. október 12-én elhelyezkedett új állásban. A fegyelmi eljárást az alperes igazgatója és személyzeti előadója ellen csak 1961 november havában, tehát a károsodásának bekövetkeztétől számított egy éven túl kezdeményezte. Ezek szerint a felperesi igény megítélésének törvényes feltételei nincsenek meg. Megállapításra irányuló kereseti kérelemnek a Pp. 123. §-a értelmében általában csak akkor van helye, ha a kért megállapítás a felperes jogainak az alperessel szemben való megóvása végett szükséges és a felperes a jogviszony természeténél fogva vagy a kötelezettség lejártának hiányában vagy valamely más okból teljesítést nem követelhet. Annak megállapítására tehát, hogy az alperes által kiadott első kádervélemény hamis, a törvényes előfeltételek hiányában — megállapítási pernek nincs helye. (Legf. Bír. Pf. IV. 21.411/1962. sz., B. H. 1963/4. sz. 3535.) f) Felelősség korlátozott belátási képességű személy által okozott kárért 155. Kiskorúval szembeni felügyeleti kötelesség elmulasztása, mint felelősségi alap (Ptk. 352. §). 155