Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 1. kötet, 1953-1963 (Budapest, 1964)

hető. E haszonélvezeti jog fennállása, terjedelme és korlátozása tekintetében a Ptk-ban kifejezésre juttatott elvek az irányadók. c) A szerzői jog az Szjt. által megállapított (személyiségi) tartalmában nem tartozik a házastársi vagyonközösség keretébe, a kizárólagos rendelkezési jog tehát mind az együttélés előtt, mind pedig az együttélés tartama alatt alkotott művekre egyedül a szerzőt illeti. Annak gyakorlásában a másik házastársnak a házastársi vagyonközösség szabályai alapján az együttélés alatt sincs döntési joga. d) A szerzői oltalom alatt álló műben megtestesült vagyoni érték értékesítés esetén különvagyonnak, vagy házastársi vagyonközösségnek lehet a tárgya. e) A házassági együttélés előtt alkotott mű szerzői jogának gyakorlásából a házassági együttélés alatt befolyt vagyoni eredmény — szerzői jogdíj — a különvagyon jövedelmének megfelelően a házastársak közös vagyonához tartozik. f) A házassági együttélés idején alkotott mű szerzői jogának az együttélés alatt történt értékesítéséből bármikor, tehát az életközösség megszűnése után is befolyt anyagi eredmény — szerzői jogdíj — fele része a vagyonközösség szabályai szerint a volt házastársat (örökösét) illeti. (P. K. 795/12. sz., B. H. 1961/4. sz.) 11. Szerzői jogdíj zeneszerző és szövegíró részére [Ptk. 84. §; Szjt. í. § (3) bek.]. Az alperes által készített filmben felhasznált két táncdalnak a zenéjét H. J. zeneszerző korábban alkotta és csak ezután kérte fel R. J.-t, hogy a dallamhoz szerezzen szöveget. Az így alkotott szöveges, táncdal egyes részei — dallam és a szöveg — egymástól elkülöníthetők, mert az egyes részek önálló műként is szerepelhetnek. Az 1921. évi LIV. tv. (Szjt.) 1. § (3) bekezdése szerint, ha a szerzők által alkotott mű részei elkülöníthetők, az elkülönített részek mindegyikének értékesítéséhez (többszörösítés, közzététel, forgalomba helyezés) az illető rész szerzőjének beleegyezése szükséges. Ha tehát zeneművet írói művel — szöveggel — kapcsolnak össze, külön van a zeneszerzőnek és külön van a szövegírónak szerzői joga, a saját különkülön alkotott része felett, még abban az esetben is, ha a zenének és a szövegnek a szerzői egymásra tekintettel működtek közre a szöveges zenemű alkotásánál, úgy azonban, hogy mindegyikük egyedül alkotta a saját szerzeményét. Ennek folytán mind a zeneszerző, mind a szövegíró önállóan rendelkezik a saját alkotása felett és mindegyik szerző csak a saját része vonatkozásában elkövetett szerzői jogsérelem miatt léphet fel önállóan igényével. Az Szjt. 1. § (3) bekezdésében foglalt szabály olyan kifejezett, határozott rendelkezés, amely a közös mű elkülöníthető részei tekintetében félreérthetetlenül megállapítja a szerzőnek a saját művére vonatkozó rendelkezési jogát. Ilyen esetben tehát annak, aki a mű elkülöníthető részét kívánja felhasználni, csak az illető rész felett rendelkezni jogosult szerző beleegyezését kell megszereznie. Kétségtelen, hogy a mű elkülöníthető részeinek szerzői egymás közötti hatállyal a jogszabályban foglalt rendelkezéstől eltérően is megállapodhatnak, ez azonban harmadik személy tekintetében csak az esetben irányadó, ha a rendelkezési jogra vonatkozó eltérő megállapodásról tudomása van. 12