Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 1. kötet, 1953-1963 (Budapest, 1964)

A felperes keresetében kártérítés fizetésére kérte kötelezni az alperest az összeroncsolt eke ellenértéke fejében. — Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította. A felperes fellebbezése alapos. A perbeli káreset veszélyes üzemek találkozásából ered. A fellebbezésnek az a része, amely szerint az eke állóhelyzetben volt és az eke különben sem erőgép, hanem csak munkagép, amit lovak is húzhatnak és ezért nem lehet szó veszélyes üzemek találkozásáról, nem helytálló. A perbeli eke, mely 5 levelű, olyan tekintélyes súlyt képvisel, hogy azt lóval általában nem húzhatják. Rendeltetésszerű használatnál.traktorral vontatják és a munkahelyre való felvonulásnál, vagy levonulásnál megfelelő szerkezettel kötik a vontató erőgéphez. Ez a szerkezet olyan mechanikai megoldású, hogy az eke az erőgéphez szervesen kapcsolódik és annak tartozékát képezi, mint a pótkocsit vontató tehergépkocsinak a hátsó kocsi. Az erőgép és az eke egy munkagépként működik, és ha e működés közben nem.a traktor, hanem az eke okoz kárt, akkor az eke által okozott kárt nem lehet á működés veszélyességétől elszakítottan értékelni, hanem azt a veszélyes üzem okozta kárnak kell felfogni. Az adott esetben legfeljebb azt lehetne vitatni, hogy a traktor állóhelyzete mellett is veszélyes üzem része volt-e az eke. Erre nézve rá kell mutatni, hogy a traktor, ami az ekét vontatta, valóban állóhelyzetben volt a káreset pillanatában, de az állóhelyzet azért jött létre, mert a traktor az eke elakadása következtében nem tudott előrehaladni. Mivel pedig az üzemhibának tekintendő elakadás, aminek leküzdésére a traktor gépi ereje nem bizonyult elegendőnek, olyan helyzetben történt, ami a veszélyes üzem működéséből következően teremtett kárveszélyes helyzetet, a veszélyes üzemre vonatkozó tárgyi felelősség megszűntére következtetni nem lehet. A perbeli káreset elbírálásánál a Ptk. 346. § (1) bekezdése szerint az általános kárfelelősségi szabályok szem előtt tartásával kell megállapítani, melyik veszélyes üzem milyen jogellenes magatartása okozta a kárt. Ennek figyelembevételével kell eldönteni, terheli-e és milyen mértékben kártérítési felelősség az alperest. A kártérítési igény jogszerűségének elbírálásához azonban a tényállást teljes mértékben fel kell deríteni, mert különben a magatartás jogellenességére és felróhatóságára megalapozott következtetést levonni nem lehet. Az elsőfokú bíróság tanúkat nem hallgatott ki, kizárólag az alperes által felvett vizsgálati jegyzőkönyv adatai alapján, egyetlen tárgyalást tartva bírálta el a kereseti igényt. A felperes joggal sérelmezte, hogy a jegyzőkönyvben szereplő személyeket az ő távollétében hallgatta meg az alperesi vizsgálóbizottság, s a perben eljáró bíróság nem biztosított lehetőséget, hogy e hiányosságokat a tanúknak a perben való meghallgatásával megszüntesse. így a vizsgálati jegyzőkönyv nem kellő erejű bizonyíték arra nézve, hogy az alperest nem terheli jogellenesség a bekövetkezett kár vonatkozásában. Az, hogy a felperesi vállalat traktorosát közlekedési szabálysértés terheli a vasúti átjáróra engedély nélkül történő felhajtásért, még nem teszi feleslegessé annak vizsgálatát, hogy az alperesi alkalmazottat nem terheli-e hasonló szabálysértés a pálya figyelésének elmulasztása miatt. Lehetséges, hogy a bizonyítás eredményeként kármegosztásra kerülhet sor. (Legf. Bír. Pf. I. 21.226/1961. sz., B. H. 1962/4. sz. 3177.) 139