Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 1. kötet, 1953-1963 (Budapest, 1964)

797. számú közös állásfoglalásának hatálya alá tartozik. A közös állásfoglalás indokolása szerint a szerződést kötő szocialista szervezet az építtető magánszemélyek képviselőjének minősül, és a szerződésből jogok és kötelezettségek nem reá, hanem közvetlenül az építtető magánszemélyekre háramlanak. Ennélfogva a peres felek között jogviszony nincsen. Az ítélet ellen a felperes fellebbezett. Utalt arra, hogy a szerződést az alperessel a maga nevében kötötte, és mint az építkezést szervező intézmény a saját nevében is felléphet a bíróság előtt. Hivatkozott arra is, hogy 1958. évben a SZOT XIX. Kongresszusa a Magyar Szakszervezetek Alapszabályzatának 70. pontjában kimondotta, hogy a szakszervezetek alapszervei jogi személyek. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és a pert megszüntette. Álláspontja szerint a Ptk. 68. §-a értelmében a dolgozók szakszervezetei jogi személyek ugyan, és ennélfogva perképességük is van, nincs azonban olyan jogszabály, amely a szakszervezetek alapszerveit önálló jogi személyiséggel ruházná fel. A SZOT alapszabálya ugyanis egyrészt még a Ptk. hatálybalépése előtt létesült, másrészt az alapszabály jogszabályi erővel nem rendelkezik. A felperes tehát nem jogi személy, és ezért önálló perképessége nincs. A legfőbb ügyész által emelt törvényességi óvás alapos. A Magyar Szakszervezetek legfelsőbb szerve a Szakszervezetek Országos Kongresszusa. A Magyar Szakszervezetek 1958. évben tartott XIX. Kongreszszusa megállapította a magyar szakszervezetek működését szabályozó, a Szakszervezetek Országos Tanácsa útján kibocsátott Magyar Szakszervezetek Alapszabályzatát, amely a 70. pontjában kimondta, hogy a SZOT, annak területi szervei, az egyes szakszervezetek központi, területi és alapszervei jogi személyek, hogy tehát a szakszervezeti alapszerv és ennélfogva a felperes is jogi személy. Ezen a jogi helyzeten a Ptk-nak. utóbb — 1960. május 1-én — bekövetkezett hatálybalépése nem változtatott. A szakszervezetek alapszervei tehát ma is jogi személyek és ennek folytán jogi személy a felperes is. Ehhez képest tévedett a másodfokú bíróság, amikor a Ptk. 68. §-ából kiindulva — a Magyar Szakszervezetek Alapszabályzatára való hivatkozás mellett — arra a megállapításra jutott, hogy a szakszervezetek alapszervei jogi személyiséggel nem rendelkeznek, illetőleg, hogy a felperes nem jogi személy és ennélfogva önálló perképessége nincs. (P. törv. 21.205/1962. sz., B. H. 1963/7. sz. 3618.) c) Szerzői jog 10. a) A szerzői jog — a Szjt. által meghatározott tartalmánál és túlnyomó részt személyiségi jellegénél fogva — a szerző sajátja és azt az oltalmi idő alatt harmadik személy — az öröklés eseteit kivéve — csak akkor gyakorolhatja, ha arra a szerzőtől ellenszolgáltatás mellett, vagy anélkül engedélyt kapott. A szerző e jogának teljességét a házasságkötés nem korlátozza. , b) A szerzői jog az oltalom alatt álló műben megtestesült anyagi tartalmával együtt a szerző végrendeleti, vagy törvényes örököseire is átszáll, s arra mint hagyatéki tárgyra a túlélő házastárs haszonélvezeti joga is érvényesítői