Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 1. kötet, 1953-1963 (Budapest, 1964)

és rendeli ki a gondnokot* az ügyeinek vitelében akadályozott személy képviseletére, és ugyancsak a gyámhatóság intézkedik előzetes bírói eljárás nélkül a Ptké. 42. §-a értelmében a gondnok felmentése iránt is, ha a gondnokrendelés célja megvalósult, vagy annak oka megszűnt. A Ptk. 224. §-a ugyanis, amint az a hozzáfűzött miniszteri indokolásból is megállapítható, a cselekvőképességet nem érintő gondnokság esetében a „gondnokság alá helyezést" nem ismeri és csupán gondnokrendelésről tesz említést; ennek megfelelően a gondnokrendelést e körben kizárólag a gyámhatóság feladatkörébe utalja. De ezen túlmenően nem csupán a gondnok kirendelésével, hanem a gondnokság alá helyezéssel kapcsolatos valamennyi feladatot és végső sorban a gondnok felmentése (Ptké. 40. §) iránti intézkedést is a bíróság helyett a gyámhatóságra bízza, mivel ebben az esetben nem kerül sor a személyi állapot megváltoztatására, a cselekvőképesség korlátozására, s így a bíróság eljárására szükség nincs. A járásbíróságnak az az eljárása tehát, amellyel az adott esetben a már hatályát vesztett jogszabályi rendelkezésekre utalással az ismeretlen helyen távollevőnek gondnokság alá helyezését megszüntette, a hatályos szabályokat sérti. (Szekszárdi Megyei Bír. Pf. 20.157/1962. sz., B. H. 1962/10. sz. 3304.) b) Jogi személy 8. A tanács végrehajtó bizottsága nem jogi személy (Ptk. 40. §). A kisajátítási kártalanításra irányuló perben az elsőfokú bíróság ítéletében alperesként a fővárosi tanács végrehajtó bizottságát jelölte meg. A másodfokú tárgyalás során a felek egybehangzóan kijelentették, hogy a felperesek keresetében és ennek következtében a bírósági iratokon is nyilvánvaló tévedés következtében szerepelt a végrehajtó bizottság megjelölése, mert nem a végrehajtó bizottság, hanem a tanács a kisajátító és az járt el alperesként már az elsőfokú eljárás során is. A Legfelsőbb Bíróság a felek bejelentését tudomásul vette és alperesnek Budapest Főváros Tanácsát tekintette. A Legfelsőbb Bíróság megjegyzi, hogy a felek bejelentése azon alapul, hogy a tanácsok végrehajtó bizottságai nem jogi személyek. Azoknak — miként ez a Ptk. 40. §-ának indokolásából is kitűnik — az önálló költségvetéssel rendelkező tanácsok és tanácsi szakigazgatási szervek (a vb. egyes osztályai) mellett nincs önálló költségvetésük, hanem csak a tanácsok nevében vehetnek részt a polgári jogi forgalomban, így Budapest Főváros Tanácsa végrehajtó bizottságának nincs perbeli jogképessége. Az tehát a Pp. 48. §-a értelmében fél nem lehet. (Legf. Bír. Pf. III. 20.544/1962. sz., B. H. 1963/1. sz. 3414.) 9. A szakszervezetek területi és alapszervei jogi személyek (Ptk. 68. §). A vállalati szakszervezeti bizottság — felperes megállapodást kötött az alperessel; e szerint az alperes emelet ráépítése folytán keletkező lakásokat a vállalat dolgozói kapták volna. A tervezett emeletráépítés meghiúsult. A felperes keresetében az alperest a szerződés alapján felvett összeg visszafizetésére kérte kötelezni. Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította. Az ítélet indokolása szerint a tervezett emeletráépítés a Legfelsőbb Bíróság és a Központi Döntőbizottság 10