Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 1. kötet, 1953-1963 (Budapest, 1964)

lást érdemlő körülménynek véve. Az előzőekben kifejtettekhez képest ez nem járható út. Mindenesetre, ha a bíróság a Ptk. 340. § (1) bekezdés alkalmazásával a kárt már megosztotta a károsult és a károkozó között, de a károkozóra háruló kártérítés mértéke a kármegosztás mellett is súlyosnak mutatkozik és rendkívüli méltánylást érdemlő körülmények fennforognak, a kármegosztáson túlmenően, a Ptk. 339. § (2) bekezdése alapján a károkozót a felelősség alól részben még tovább mentesítheti. (P. K. 804/2. sz., B. H. 1961/8—9. sz.) 121. Kármegosztás kihívó magatartás hatása alatt okozott testi sértés miatt (Ptk. 340. §). Az alperes házának egyik lakását a felperes bérli. Utóbbi az udvaron sepregetett, s az alperes rátámadt, miért seper akkor, amikor az alperesnek mosott ruhája van kiteregetve az udvaron. Ebből kifolyólag a felek között ismételten szóváltás keletkezett, s a felperes seprűvel a kezében a már lakása felé tartó alperes után ment, őt a seprűvel hátba vágta. Az alperes erre visszafordult, a felperestől elvette a seprűt, azt bedobta a saját lakásába, majd hátulról fellökte a felperest, aki ennek következtében balcomb törést szenvedett, ami 20 napon túl gyógyult. A járásbíróság az alperest bűnösnek mondotta ki súlyos testi sértés bűntettében és ezért 4 hónapi felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte. A felperes kártérítés iránt perelte az alperest. A felperes indította el — jogtalan magatartásával — az egész eseménysorozatot. Jogellenesen járt el akkor, amikor a seprűvel hátba vágta az alperest, nem úgy járt el, ahogyan az adott helyzetben az általában elvárható [Ptk. 340. § (1) bekezdés], ennek következménye pedig az, hogy a bíróság kármegosztást alkalmazott és az alperes felelőségét csupán a kár 50 százaléka erejéig állapította meg. (P. törv. 20.263/1961. sz., B. H. 1962/1. sz. 3056.) 122. Kármegosztás mellőzése fel nem róható közrehatásnál (Ptk. 340. §). A felperes mint vezető technikus üzemi balesetet szenvedett. A baleset napján a reggeli órákban az alperes laboratóriumában benzol desztillálást végeztek. A felperesen kívül ott tartózkodott még K. Z-né tudományos segédmunkaerő, aki észlelte, hogy a desztilláló készülék ún. feltétje leesett, ezért a desztilláló készülékhez hőt szolgáltató villany melegít őt kikapcsolta. Amikor K-né közölte a történteket, a felperes kinyitotta a vegyi fülke ajtaját, ahonnan a felgyülemlett benzolgőz kitódult és nyomban robbant. Ennek következtében a felperes és K. Z-né súlyos égési sebeket szenvedtek, a felperesnél nagyfokú testi leromlása következtében tbc-s megbetegedés is fellépett. A balesettel kapcsolatban büntető eljárás indult az alperesi intézet osztályvezetője, valamint G. A., a laboratórium vezetője ellen. Ebben a bíróság G. A-t gondatlanságból elkövetett súlyos testi sértést okozó élet és testi épség veszélyeztetésének, valamint társadalmi tulajdon gondatlan megrongálásának bűntette miatt elítélte. A büntetőbíróság tényként állapította meg, hogy G. A. a desztillálás céljára használt vegyi fülkére korábban felszerelt exhaustort leszereltette, s nem gondoskodott annak pótlásáról — továbbá arról sem gondoskodott, hogy a desztillálás rögzített feltéttel történjék. A robbanást ez a két mulasztása idézte elő, mert ha az exhaustor működik, az az elszabadult benzolgőzt kiszívta volna a helyiségből. 117