Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 1. kötet, 1953-1963 (Budapest, 1964)
sem zárja ki, de erre még kivételesebb esetben is valamennyi körülmény legalaposabb vizsgálata mellett kerülhet sor. (P. K. 804/1. sz., B. H. 1961/8— 9. sz.) 119. A kártérítés mérséklése rendkívüli méltánylást érdemlő körülmény nélkül [Ptk. 339. § (2) bek.]. A felperes a mezőgazdasági termelőszövetkezet alperest 2193 Ft kártérítés megfizetésére kérte kötelezni azon az alapon, hogy 1959. május 4-én a területéről 22 db kanadai nyárfát kitermelt és elvitt. A járásbíróság fellebbezés hiányában jogerőre emelt ítéletével az alperest a kereseti összeg felének a megfizetésére kötelezte. Megállapította, hogy az alperes a felperes tulajdonában álló területről termelte ki a fákat. így az alperes az okozott kárt a Ptk. 339. § (1) bekezdése alapján megtéríteni köteles. A kártérítés összegének megállapításánál azonban alkalmazta a Ptk. 339. § (2) bekezdését azért, mert az alperes a terület tulajdonjoga tekintetében menthető tévedésben volt, ez pedig olyan rendkívüli méltánylást érdemlő körülmény, amelynek alapján az alperest a felelősség alól részben mentesíteni lehet. A Legfelsőbb Bíróság elnöke a járásbíróság ítélete ellen törvényességi óvást emelt. Az óvás alapos. Törvénysértő az ítélet, mert a tényállás a Ptk. 339. § (2) bekezdésének alkalmazására alapul nem szolgálhat. A bírói felelősségmérséklés szabályának alkalmazására csak rendkívüli esetekben, akkor kerülhet sor, ha a teljes kár megtérítésére kötelezés a kártokozó vagyoni lehetőségeire is figyelemmel visszás eredményre vezethetne. Nem lehet azonban a kártérítés mértékét e jogszabály alkalmazásával olyan módon csökkenteni, hogy ezáltal a kárért felelős személy vagyoni előnyhöz jusson. A járásbíróság ítélete ugyanis az alperesnek jogalap nélküli gazdagodást biztosítana azzal, hogy az elvitt fa valóságos értékének fele összegét nem volna köteles megtéríteni. (P. törv. 21.766/1960. sz., B. H. 1961/6. sz. 2910.) 120. Ha a károkozó magatartás előidézésében, a kár bekövetkeztében, a kár súlyosbodásában az elvárható magatartást elmulasztó károsult is közrehatott, magatartásának következményeit a károsult maga viseli. Ez esetben a Ptk. 340. § (1) bekezdése szerint kármegosztásnak van helye. Nem terheli kártérítési felelősség a károkozót a kárnak azért a részéért, amely abból származott, hogy a károsult nem úgy járt el, amint az az adott helyzetben általában elvárható volt (Ptk. 340. §). A szocialista társadalomban együttélőknek közös érdeke a társadalom tagjai testi épségének, életének és vagyoni javainak védelme. A már létrehozott javak óvása és gyarapítása közös társadalmi kötelesség. A polgári jogi viszonyokban ennek megfelelően a feleknek úgy kell eljárni, hogy magatartásuk anyagi javat, életet, testi épséget ne veszélyeztessen. A szocialista együttélés e fontos szabályából kiindulva a károsultnak a kár megelőzése érdekében a kárveszélyes helyzeteket lehetőleg kerülnie kell. Ha ezt nem teszi és kár éri, annak következményeit a károsult maga viseli. Irányában a károkozónak akkor keletkezik kártérítési kötelezettsége, ha a kárt jogellenesen okozta és nem tudja magát azzal kimentem, hogy úgy járt el a károkozásnál, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható volt. 8* 115