Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 1. kötet, 1953-1963 (Budapest, 1964)

nyában csökkentett összegét kell figyelembe venni, ebből kell levonni a táppénz összegét, s csupán a táppénzzel nem fedezett keresetveszteségért tehető felelőssé a károkozó, akit a táppénz erejéig az azt folyósító társadalombiztosítási szervvel szemben megtérítési kötelezettség terhel. Az ettől eltérő kiszámítási mód a károkozót kétszeri fizetés veszélyének teheti ki. (P. törv. 20.737/1962. sz., B. H. 1963/3. sz. 3487.) 114. Kártérítés utasszállító repülőgépből történt kiszállás közben keletkezett balesetért. Az 1960. évi 11, sz. tvr-hez (Ptké.) kiadott mellékletből kitűnik, hogy a 42.481/1940. KKM sz. rendelet hatályban maradt a Ptk. hatálybaléptetése után is. E rendelet 1. §-a értelmében a nemzetközi légi fuvarozásra vonatkozó egyes jogszabályok egységesítése tárgyában Varsóban 1929. október 12-én kelt, az 1936. évi XXVIII. törvénybe foglalt nemzetközi egyezmény és a hozzátartozó pót jegyzőkönyv rendelkezései a belföldi légi fuvarozásra is kiterjednek. Eszerint tehát a belföldi légifuvarozásra a Ptk. hatálybalépése után is az 1936. évi XXVIII. törvénnyel elfogadott varsói nemzetközi egyezmény szabályai az irányadók. A varsói egyezmény 17. cikkének rendelkezése szerint a légi fuvarozó felelős az utas halála, megsebesülése, vagy bármely más testi sérülése folytán bekövetkezett kárért, ha az a baleset, amely a kárt okozta, a légi járművön vagy valamely beszállási vagy kiszállási művelet közben történt. A megérkezett utasszállító repülőgépből kiszálló utas tevékenysége még az egyezmény szerinti kiszállási műveletnek minősül, mert e kifejezés értelemszerűen nemcsak a légi járómű működésének időtartamával megvont körön belüli történéseket foglalja magában, hanem mindazt, ami azzal függ össze, hogy az utas a beszállás kezdetétől a befejezett távozásig a légi járóművet igénybe veszi. Ez időpontok közt ugyanis érhetik az utast olyan károsodások, amelyektől az utazás e módjának igénybevétele (többek között a beés kiszállás lehetővé tett módja) nélkül mentes maradna. Ha tehát eközben az utast baleset éri, azért a légi fuvarozó kártérítési felelősséggel tartozik, ha magát kimenteni nem tudja. A felperest ért kárt is köteles lenne az adott esetben megtéríteni az alperesi vállalat, mert a felperest az alperes menetrendszerűen közlekedő repülőgépéből történt kiszállása alkalmából érte baleset. Nevezetesen a gép ajtajához tolt kiszálló lépcsőn megcsúszott és balbokatáji kombinált lábszártörést és ficamot szenvedett. Emiatt keresetvesztesége keletkezett, amelynek megtérítését jogszerűen követelhetné az alperesi vállalattól. Az egyezmény 20. és 21. cikkei kimentési lehetőséget biztosítanak a légi fuvarozó vállalatok, így az alperes számára is. A 20. cikk 1. pontja szerint a fuvarozó nem felelős, ha bizonyítja, hogy ő és alkalmazottai minden szükséges intézkedést megtettek a kár elhárítása végett, vagy hogy azokat lehetetlen volt megtenniük. A 21. cikk szerint pedig abban az esetben, ha a fuvarozó bizonyítja, hogy a kárt a sértett személy hibája okozta, vagy abban része van, a bíróság saját törvényes rendelkezéseinek megfelelően kizárhatja vagy enyhítheti a fuvarozó felelősségét. 108