Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 1. kötet, 1953-1963 (Budapest, 1964)

95. Ügyleti kamat átfordulása és elévülése. (P. K. 832. sz., B. H. 1962/12. sz.) 96. Kamat a kártérítési összeg után. (P. K. 804/12. sz., B. H. 1961/8—9. sz.) 97. Késedelmi kamat a végrehajtási eljárásban. (P. K. 829/11. sz., B. H. 1962/9. sz.) g) Hibás teljesítés 98. I. A jelek a szerződésben — ha ezt jogszabály nem tiltja — a szava-, tossági jogokra a Ptk. 305—30S. §-aiban foglaltaktól eltérően is rendelkezhetnek. Nem hatályos a szavatosság kizárása vagy korlátozása akkor, amikor a kötelezett saját felróható magatartása hozta a jogosultat abba a helyzetbe, hogy a szavatossági jogát a szerződés szerint nem érvényesíthetné. II. A hibás teljesítés miatt fennálló szavatossági jogokat nem lehet érvényesen kizárni a szándékosan, súlyos gondatlansággal vagy bűncselekménynyel okozott, illetőleg a társadalmi tulajdont megkárosító szerződésszegés esetére. Vonatkozik ez arra az esetre is, amikor a szerződésnek csak szocialista szervezetek az alanyai. A szerződések tartalma általában nincs előre meghatározva, azt a felek a Ptk. 201. § (1) bekezdésének megfelelően maguk határozhatják meg. Tehát a Ptk-nak a szerződésre vonatkozó szabályai általában diszpozitív szabályok, amelyektől a felek eltérhetnek. A kötelező hatályra utaló kifejezett (kogens) rendelkezés hiányában a Ptk. 305—308. §-ainak a kellékszavatosságra vonatkozó szabályai szintén olyan diszpozitív szabályok, amelyektől a felek a szerződésben eltérően is rendelkezhetnek. Tehát a felek a szerződésben a szavatossági jogokat kizárhatják vagy korlátozhatják. A jogok gyakorlására és a kötelezettségek teljesítésére azonban a szerződésnél is érvényesülnie kell annak az alapvető szabálynak, hogy saját felróható magatartására előnyök szerzése végett senki sem hivatkozhat [Ptk. 4. §-ának (3) bekezdése]. Ha tehát a felek a szerződésben a kellékszavatosságot kizárták vagy korlátozták ugyan, de a jogosultat a kötelezett felróható magatartása hozta abba a helyzetbe, hogy kellékszavatossági jogát a szerződés kizáró vagy korlátozó rendelkezése folytán nem érvényesíthetné, erre a kötelezett nem hivatkozhat és a hibás teljesítésért — felróható magatartása következtében — a Ptk. 305—308. §-ai szerint felel. Így például az eladó a szerződésben a szavatosságot kizárta, de arra kötelezettséget vállalt, hogy a vevőhöz az eladott, különleges szakértelmet igénylő műszer vagy gép felszereléséhez és üzembehelyezéséhez a saját szakemberét küldi el, aki a vevőnek a szükséges útmutatásokat is megadja. Ha az eladó nem szakembert küldött, utóbb nem hivatkozhat a vevő szavatossági jogával szemben arra, hogy a szerződésben a szavatosságot kizárta. A felek a szerződésben a szavatossági jogokat akkor zárhatják ki, ha jogszabály eltérően nem rendelkezik [Ptk. 305. §-ának (1) bekezdése]. Ilyen jogszabály a Ptk. 314. §-a, amely szerint a szándékosan, súlyos gondatlansággal vagy bűncselekménnyel okozott, illetőleg a társadalmi tulajdont 98