Csiky Ottó (szerk.): Polgári elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának irányelvei, elvi döntései és állásfoglalásai (Budapest, 1988)

XXVII. számú PED a perben vagy nemperes eljárásban fellépő ügyész jogkörének egyes kérdéseiről (A XXXV. és XXXVI. számú Polgári Elvi Döntéssel módosított szöveg.) A perben vagy nemperes eljárásban fellépő ügyész a Pp. 2/A. §-ában, valamint az 1958. évi 5. számú törvényerejű rendelet 17. §-ában meghatározott jogkörében a fél keresetét (viszontkeresetét) felemelheti, a nemperes eljárásban a fél kérelmét meghaladó indítványt tehet. Amennyiben az ügyész és a fél nyilatkozatai eltérnek, azokat a bíróság a per (eljárás) egyéb adatait figyelembe véve bírálja el. Indokolás A szocialista jognak a társadalmi fejlődés elősegítése, a gazdasági és a társadalmi viszonyok szervezése terén betöltött kiemelkedő szerepéből következik, hogy nagy érdekek fűződnek a jogszabályok helyes alkalmazásához, a szocialista törvényesség maradéktalan érvényesüléséhez. Ezeknek az érdekeknek a védelme és szolgálata az alapja annak, hogy jogszabályaink fontos szerepet biztosítanak az ügyész számára a polgári peres és nemperes eljárásokban is. A Pp. 2/A. §-ának(l) bekezdése szerint: „Azügyész keresetet indíthat fontos állami vagy társadalmi érdekből, illetőleg ha a jogosult a jogainak védelmére bármely okból nem képes, valamint a per bármely szakában felléphet a törvényesség érdekében. Nem indíthat az ügyész keresetet olyan jog iránt, amelyet csak jogszabályban meghatározott személy vagy szerv érvényesíthet." E rendelkezésekben annak a felismerése jut kifejezésre, hogy a polgári jogviszonyok mikénti rendezése nem közömbös a társadalom számára, jelentősége általában túlnő a felek közötti jogviták keretein. Ezért szükséges az arról való hathatós gondoskodás, hogy a bírósági határozat az igazság érvényre juttatása útján helyesen fejezze ki a társadalmi és az egyéni érdek összhangját. Ennek a célnak szolgálatában áll a rendelkezési elv is, amelynek a szocialista jogban a sajátos tartalma éppen az, hogy a feleknek az anyagi és eljárási jogaikkal való szabad rendelkezése egybekapcsolódik a bíróságnak és az ügyészségnek a jogok védelmében kifejtett céltudatos tevékenységével. Polgári eljárásjogunk megteremtette a biztosítékait annak, hogy az ügyésznek a polgári eljárásban való részvétele valóban eredményes lehessen. A Pp. 2/A. §-ának (3) bekezdése szerint ugyanis az ügyészt a fellépése során és az általa indított perben megilletik mindazok a jogok, amelyek a felet megilletik, egyezséget azonban nem köthet, jogról nem mondhat le, illetőleg jogokat nem ismerhet el. Abban a perben, amelynek a megindítására külön jogszabály jogosítja fel az ügyészt, vagy amelyet a törvény 54