Csiky Ottó (szerk.): Polgári elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának irányelvei, elvi döntései és állásfoglalásai (Budapest, 1988)

meg, az épülettel bővült egységes ingatlan pedig az általános örökös tulajdonába kerül. Ha viszont a föld értéke haladja meg az épület értékét, az egységes ingatlan kerülhet az ági örökös tulajdonába, és az általános örökös az épület értékének megtérítését igényelheti. Amikor a föld beépített és be nem épített része az ésszerűségnek és a gazdasági célszerűségnek megfelelően külön-külön önálló ingatlanként kialakítható, akkor a természetbeni kiadásnak legalábbis a részbeni lehetősége megvan. Ez esetben a föld részleges természetbeni kiadásának lehet helye. Minden esetben azonban a túlélő házastárs haszonélvezeti joga — özvegyi jogának fennállásáig — kiterjed az ági vagyontárgyra, illetőleg annak pénzbeli egyenértékére (Ptk. 615. §). PK 81. szám a) Agi jellegű az az ingó vagy ingatlan vagyontárgy, amelynek a vásárlásához a lemenőnek — a későbbi örökhagyónak — valamelyik felmenője adta a vételárat, mégpedig akkor is, ha a vételárat ténylegesen a felmenő fizette ki az eladónak, és akkor is, ha a felmenő a lemenőnek azzal a meghagyással adta át a vételhez szükséges pénzt, hogy az meghatározott vagyontárgyat vásároljon. Ebből a szempontból nincs jelentősége annak, hogy ingatlanvásárlás esetén a felmenő szerződésben sem vevőként, sem ajándékozóként nem szerepel, és az ingatlannyilvántartásba (telekkönyvbe) vevő félként a lemenőt jegyzik be. b) Agi földön levő ági jellegű épület lebontásából származó anyag megtartja ági jellegét akkor, ha a bontási anyagot ugyanabba az ingatlanba vagy ugyanarról a felmenőről hárult másik ingatlanba építik be, vagy mint ingóság még felhasználatlanul megvan. c) Kisajátítási kártalanítás, földrendezés vagy áttelepítés során csere címén juttatott ingatlan akkor sem ági jellegű, ha az eredeti ingatlan az volt. a) A Ptk. 579. §-a szerint ajándékozási szerződés alapján az egyik fél saját vagyona rovására a másiknak ingyenes vagyoni előny juttatására köteles. Gyakran előfordul, hogy a felmenő a lemenőjét a saját vagyona rovására úgy akarja ingyenes vagyoni előnyhöz juttatni, hogy az olyan meghatározott vagyontárgyat (ingót vagy ingatlant) kapjon, amely még az ő tulajdonában sincs, hanem harmadik személytől kell megvásárolni. Ebben a felmenő és a lemenő teljesen egyetértenek, s a lemenőt a kérdéses vagyontárggyal tekintik megajándékozottnak, de az általános életfelfogás is az, hogy a felmenő és lemenő a meghatározott vagyontárgyra irányuló ajándékozási szerződés lebonyolításának a módját egyszerűsítette le. Történhet ez a lebonyolítás úgy, hogy a felmenő jár el az alkudozásnál, és ő fizeti ki az eladónak a vételárat, de a szerződésbe vagy a számlába a lemenőt íratják be vevő félként. De történhet úgy is, hogy a felmenő a határozottan megjelölt ingó vagy ingatlan vagyontárgy vételéhez szükséges pénzösszeget a lemenő rendelkezésére bocsátja azzal a meghagyással, hogy ez mint vevő kösse meg a szerződést. A lényeg mindkét esetben ugyanaz, a felmenő és a lemenő akarata teljesen egyezik, és a köztük létrejött ajándékozási szerződés így megy foganatba. 201