Csiky Ottó (szerk.): Polgári elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának irányelvei, elvi döntései és állásfoglalásai (Budapest, 1988)
lásával kell megvalósítani. Hasonló értelmű rendelkezést tartalmaz a szerződések teljesítésével kapcsolatban a Ptk. 277. §-ának (2) bekezdése is. Az együttműködés és a rendeltetésszerű joggyakorlás kötelezettségének a vasút, de az átvevő is tartozik eleget tenni. Nem felelne meg ennek a kötelezettségnek a vasút, ha az értesítésnek azt a módját választaná, amelyről eleve tudja, hogy megfelelő gondosság kifejtése mellett tudnia kellene, hogy az kellő időben eredményre nem vezethet. Ha pl. a vasút tudja, hogy az átvevő székhelyén működő, a táviratot kézbesítő posta a hivatali idejének a letelte miatt már nem tart szolgálatot abban az időben, amikor a feladott távirat oda egyébként megérkezhetne, s ezért a táviratnak az átvevő részére való kézbesítése kellő időben nem történhet meg, az ezzel összefüggésben levő kirakási késedelem nem esik az átvevő terhére, tehát ezen a címen a vasút kocsiálláspénz fizetésére nem tarthat igényt. A kirakási határidőnek szigorú megtartása, a kocsiforduló zavartalan lebonyolítása a vasút árufuvarozási tervének teljesítésén túlmenő fontos népgazdasági érdek, amelynek figyelmen kívül hagyása a vasút teljesítőképességének a csökkenését eredményezheti. De nem kevésbé fontos érdekek fűződnek ahhoz is, hogy az átvevők a küldemények megérkezéséről időben értesüljenek, azoknak a vasúti kocsikból való károsodás nélküli kirakodásáról és elszállításáról maguk gondoskodhassanak. Az egyetemleges népgazdasági érdekek csorbítatlan érvényesülése tehát azt követeli meg, hogy a vasút az értesítésnek azt a módját válassza, amely mellett az átvevő értesítése és a küldemény kirakása a legrövidebb idő alatt célravezetőén megtörténhet. Ennek érdekében azonban — természetesen % nemcsak a vasút, hanem a küldemény átvevője is köteles mindent megtenni, ami az adott helyzetben általában elvárható. Ezért arra kell törekednie, hogy — szükség esetén — az értesítés módjára vonatkozóan közte és a vasút között a népgazdasági érdekeket szem előtt tartó megállapodás jöjjön létre (VÁSZ 40. cikkének 3. §-a). PK 73. szám A biztosító a tag által a termelőszövetkezetnek okozott kár megtérítése esetén a károkozó taggal szemben törvényi engedmény alapján fennálló igényét a termelőszövetkezeti tagok anyagi felelősségére vonatkozó jogszabályok alapján és az azok által megállapított keretben érvényesítheti. E megtérítési igény bíróság előtti érvényesítésének nem feltétele, hogy a szövetkezeti döntőbizottság, illetőleg a küldöttgyűlés (közgyűlés) a taggal szemben a kártérítés kérdésében előzetes határozatot hozzon. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek vagyontárgyaikra a biztosítóval biztosítási szerződést kötnek. A biztosítási szerződés hatályának fennállása alatt a termelőszövetkezet vagyon189