Csiky Ottó (szerk.): Polgári elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának irányelvei, elvi döntései és állásfoglalásai (Budapest, 1988)

tárgyaiban fennálló^ kárt a jogszabály, illetőleg a szerződés keretei között a biztosító téríti meg. Ha a Ptk. 556. §-ában megállapított mentesítő körülmények nem állnak fenn, a biztosító kötelezettsége a tag által okozott kár megtérítésére is kiterjed. A Ptk. 558. §-ának(l) bekezdése szerint: amennyiben a biztosító a kárt megtérítette, őt illetik meg azok a jogok, amelyek a biztosítottat illették meg a kárért felelős személlyel szemben (kivéve, ha ez a biztosítottal közös háztartásban élő hozzátartozó). Eszerint a biztosítónak a kár egészbeni vagy részbeni megtérítése esetén törvényi engedményen alapuló igénye van azzal a károkozóval szemben, aki a károsulttal szemben kártérítéssel tartozott. A törvényi engedménynek ebben a vonatkozásban az a lényege, hogy a károsultnak a károkozóval szemben fennálló igénye a biztosítóra száll át, de csak abban a terjedelemben, amely őt a károsulttal szemben megillette, és ezen belül is csak annak az összegnek erejéig, amellyel őt a biztosító kártalanította. A termelőszövetkezeti tagok anyagi felelőssége általában a vétkességi rendszeren alapul. A tag tehát a termelőszövetkezetnek a tagsági viszonnyal kapcsolatos kötelezettség megszegésével okozott kárt az 1971. évi 34. számú, valamint az 1977. évi 9. számú törvényerejű rendelettel módosított és kiegészített 1967. évi III. számú tv. (Tv.) 79. §-ának(l) bekezdése szerint csak akkor köteles megtéríteni, ha azt vétkesen okozta. A vagyonkezelő felelősségétől eltekintve vétlen károkozás esetében — vagyis, ha a tag úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható — a kártérítési kötelezettség a károkozó taggal szemben nem áll fenn. A biztosítónak azonban a kárt ilyen esetben is meg kell térítenie, mégpedig anélkül, hogy a károkozó ellen megtérítési igényt érvényesíthetne. Ha ugyanis a termelőszövetkezet a vétlen károkozó tagtól nem követelhet kártérítést, ilyen igényt — törvényi engedmény alapján átszálló követelés hiányában — a biztosító sem érvényesíthet. A termelőszövetkezet tagja a termelőszövetkezetnek vétkesen okozott kárt köteles ugyan megtéríteni, felelősségének mértéke azonban vétkességének fokától függően változik. A teljes kár erejéig csak akkor felel a tag, ha a kárt szándékosan okozta. Gondatlan károkozás esetében pedig a tag felelőssége korlátozott. A felelősség mértékét a Tv. 80. §-ának (1)—(7) bekezdései határozzák meg. A kártérítés összegét ezeken a kereteken belül is a Tv. 81. §-ában és a 7/1977. (III. 12.) MT számú rendelet (R.) 110. §-ában meghatározott szempontok körültekintő vizsgálata és értékelése alapján kell megállapítani. Minthogy a biztosító a termelőszövetkezetnek a biztosítási szerződés alapján történt kártalanításával a termelőszövetkezet jogait szerzi meg, nyilvánvaló, hogy a Ptk. 558. §-ának(l) bekezdésén alapuló megtérítési igényét nem az általános (Ptk. 339. §), hanem a termelőszövetkezeti tagok anyagi felelősségére vonatkozó jogszabályok alapján és az azok által megszabott keretek között érvényesítheti. Ezt a következtetést támasztja alá a Ptk. 350. §-ának (5) bekezdése is. A biztosító tehát a károkozó taggal szemben legfeljebb csak annyi jogot szerezhet, amennyi a taggal szemben magát a termelőszövetkezetet is megillette. 190